BUX
38228

Elképesztő összegeket hagyunk számla nélkül a magánorvosoknál

Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot, országosan legalább 100 milliárdot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra - derül ki a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete és a Szinapszis legfrissebb elemzéséből. A Primus a számlaadási kötelezettség és a feketefoglalkoztatás fokozott ellenőrzését javasolja a magánegészségügy minden területén, számításaik szerint a többlet adóbevételből több tízmilliárd forinttal bővülhetne az egészségügyi kassza.

Szepesi Anita, 2017. szeptember 20. szerda, 12:22

A jelenlegi nem teljeskörűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott egészségügyi ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással, és emiatt jelentős, több tízmilliárdos adóbevételtől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza - olvasható a Primus Egyesület és a Szinapszis piackutató vállalat legfrissebb elemzését ismertető közleményben.

Az egyesület - amelyet az átlátható piaci viszonyok megteremtésének, az ellátási színvonal emelésének és a magánegészségügyi szektor kifehérítésének szándékával hozta létre a hazai privát egészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója -, 300 milliárdra becsüli a hazai magánegészségügyi piac méretét, ennek mintegy egyharmada, legalább 100 milliárd forint - adófizetés nélkül - a szektor szürkezónájában csapódik le.

Így számoltak

A Szinapszis piackutató vállalat 2016-ban elkészített reprezentatív lakossági felmérése, illetve a Coface nemzetközi hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő által összesített iparági árbevételi adatok elemzéséből ugyanis kiderül, hogy csak Budapesten és Pest megyében legalább 54 milliárd forintot költ el a lakosság a jogkövetően működő magánegészségügyi intézményeken kívül különféle egészségügyi szolgáltatásokra. (A Szinapszis és a Primus szakértői szerint ez az összeg - a szolgáltatási láncban duplikálódó árbevételek miatt - a valóságban jóval magasabb is lehet.)

Országos szinten pedig még rendkívül konzervatív becsléssel is legalább 100 milliárd forintra tehető az az összeg, amennyi évente számlaadás nélkül folyik be a privát egészségügyi szolgáltatókhoz.

Kivétel nélkül

Mindezek alapján szakmai és költségvetési szempontokra is figyelemmel indokolt lenne, hogy az állam a teljes magánegészségügyi szektorban érvényt szerezzen a számlaadási kötelezettségnek, hasonlóképpen ahhoz a szabályhoz, amely a plasztikai sebészetek számára korábban már kötelezővé tette az online pénztárgépek használatát - állítja a Primus.

Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon is elterjedtek a gyakran nem kielégítő felszereltséggel és szakmai színvonalon szolgáltató "lakásrendelők", amelyek részben vagy egyáltalán nem tesznek eleget a betegbiztonságot szavatoló és a garanciális jogokat is biztosító bizonylatadási és dokumentációs kötelezettségnek - figyelmeztet közleményében az egyesület.

Határozott fellépést sürgetnek a szektorra továbbra is jellemző feketefoglalkoztatás visszaszorítására, illetve az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló kormányrendelet maradéktalan betartatására is.

Az egyesület azt javasolja a kormánynak, hogy az ÁNTSZ-engedély megszerzéséhez a rendelési idővel rendelkező praxisoknak, magánorvosi rendelőknek - heti 20 óra rendelési időtartamig - legalább egy részmunkaidős, heti 40 órás rendelési időtartamig pedig egy teljes munkaidős egészségügyi szakalkalmazottat kelljen foglalkoztatnia.

Így nő a piac

A Szinapszis adatai alapján 2014-ben országosan 45 százalék, a fővárosban pedig 49 százalék volt azok aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordultak egészségügyi problémájukkal. A fővárosban 2016-ra ez az arány 60 százalékra nőtt, ezzel többségbe kerültek azok, akik már igénybe vettek ilyen szolgáltatást.

2015-ben a teljes egészségügyi kiadás a bruttó nemzeti össztermék 7,6 százalékát tette ki - ebből 2,4 százalékot magánforrásból (a lakosság), 5,2 százalékot pedig közforrásból (az állam) finanszíroztak. A magánforrásból finanszírozott mintegy 760 milliárd forint nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatóknál elköltött összeget tartalmazza, hanem számos további kiadást, például - kiemelkedő tételként - a lakosság gyógyszervásárlásait is magában foglalja.

A magánforrású egészségügyi kiadások terén évi 4-5 százalékos növekedést jósolnak a szakértők: a magyarok idén a becslések szerint 904 milliárdot, 2021-ben pedig már 1100 milliárdot fognak ilyen célra kifizetni - olvasható a közleményben.

(Címlapkép forrása: Shutterstock.com)