Elkeserítő hírek a magyar kórházakból - meddig lehet ezt bírni?

Októberben 5,4 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak adósságállománya, meghaladva ezzel a 44 milliárd forintot - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A tartozásállomány szerkezete arra utal, hogy a kórházak tartalékolnak, nem fizetik ki régebben lejárt számlákat, miután az adósságkonszolidációról nincsenek konkrét hírek.
Szepesi Anita, 2017. november 18. szombat, 09:09

Október végére 44,3 milliárd forintra nőtt a magyar kórházak tartozása, az 5,4 milliárdos, egyetlen havi növekedésből 4,6 milliárd forint a 60 napon túl lejárt fizetési határidejű adósságot gyarapította. Az adósságállomány szerkezetének alakulása egyértelműen a tartalékolásra utal, a kórházak a régebben lejárt számláikat tologatják, eddig ugyanis nem hangzott el semmilyen hivatalos információ arról, hogy mikor és mekkora konszolidációra számíthatnak, és milyen határidővel lejárt számlákat fizeti ki az állam helyettük. (A tavalyi konszolidációnál november elején jelentették be, hogy a szeptember 30-ig lejárt számlákat konszolidálja az állam.)

Mindössze Lázár János kancelláriaminiszter október 27-i kormányinfós bejelentésére hagyatkozhatnak, mely szerint az állam kifizeti az adósságot, s a kórházak 56 milliárd forintot kapnak. Mészáros János, az Emberi Erőforrás Minisztériumának helyettes államtitkára viszont egy november eleji Medicina konferencián már arról beszélt, ha nem is 56 milliárdos, de 50 milliárd forintot meghaladó mértékű lesz a támogatás a kormány elvi döntése szerint.

Lesz pénz, de mikor és mire?

Azt azonban, hogy az elmaradt számlák kifizetésére ebből mennyi jut, még nem lehet tudni, mivel három területre osztják el az év végéig megérkező plusz pénzt. Adósságrendezésre, kórházi hatékonyságnövelő, a működés, betegellátás racionalizálását segítő beruházásokra, fejlesztésekre - ilyen lehetőség tavaly is volt, akkor 15 milliárdos kerettel.

Ezenkívül a tételes elszámolású gyógyszerek beszerzésére jut még forrás, hogy az utolsó negyedévben se legyen gond a betegek ellátásával. Mészáros a konferencián úgy fogalmazott nem akarnak "szolgai" módon adósságot rendezni, a gazdálkodás minőségét is figyelembe veszik, hogy ezzel is jó gazdálkodásra serkentsék a kórházi menedzsmentet.

Bérelt helyek a legnagyobb adósok listáján

Az októberi 5,4 milliárdos adósságnövekedés csaknem 10 százalékát a Honvédkórház termelte, amely 4,3 milliárdos adósságával stabilan vezeti a legnagyobb adósok listáját, egyúttal elég markánsan jelezve, hogy ellátási területéhez és szolgáltatási struktúrájához képest erősen alulfinanszírozott. További 10 kórházban halmozódott fel egymilliárd forint feletti tartozás, a Péterfy Sándor utcai kórházban a 2 milliárd forintot is átlépte a kifizetetlen számlák értéke.

Az aktív fekvőbeteg-ellátásban résztvevő egyetemek közül a Pécsi és Szegedi Tudományegyetem vezeti az adóslistát 1,9 és 1,8 milliárdos adóssággal, a Debreceni Egyetemen 1,2 milliárdnyi a tartozásállomány értéke. A nagy adósok között szokás szerint nagy megyei kórházak, és nagy ellátási területtel rendelkező fővárosi intézmények állnak, köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórház, a Békés megyei kórház, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórház, az Egyesített Szent István és Szent László kórház és a Szent János kórház.

Az év első 10 hónapjában több mint 31 milliárd forinttal nőtt a kórházi adósságállomány, ez eddig, az két utolsó hónap nélkül is a másfélszerese annak, mint amennyit Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár jósolt a kórházszövetség idei kongresszusán, ahol összesen 20 milliárdos növekményt várt és tartott elfogadhatónak az egész évre nézve.

Meddig tolerálják vajon?

A beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László lapunknak egy hónapja, a szeptemberi növekedés láttán azt mondta, a 40 milliárdos tartozás már fáj a beszállítóknak. Az újabb nekilódulás kapcsán kérdésünkre úgy fogalmazott, a 45 milliárdos, év végére több mint 50 milliárdos tartozást már nehezen tolerálják a beszállítók.

Szerinte tisztán látszik, hogy ez a 40-50 milliárd hiányzik a kórházak kasszájából, azaz ennyivel mindenképpen növelni kellene az intézmények finanszírozását. Ugyanakkor arról is gondoskodni kellene, hogy a plusz pénz el is jusson a beszállítókhoz, a kórházaknak ne álljon érdekükben, hogy tartalékolásra fordítsák - hangsúlyozta. A főtitkár ehhez hozzátéve megjegyezte, hogy az egészségügyre fordított források bővítésre a költségvetés helyzete is lehetőséget ad.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarosPifta, 2017.11.18 16:40

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html