Ellenséges állami környezetben a hazai vállalkozások

A megakadt felzárkózási folyamatot egyebek mellett a vállalkozások feltételeinek javításával lehetne újraindítani, ugyanis a hazai cégek ellenséges állami környezetet érzékelnek.
NAPI Online, 2007. szeptember 21. péntek, 15:56

A felzárkózási folyamat megakadt - állapította meg Oblath Gábor, az MNB monetáris tanácsának tagja a közgazdász vándorgyűlésen, Debrecenben. Hozzátette: katasztrófa nincs, de komoly figyelmeztető jelek vannak. A szakember a megtorpanás lehetséges okai között két fő problémára, a fiskális politikára és a termelékenység javulásától elszakadó béremelkedésre hívta fel a figyelmet. Hozzátette: 2000-2002 között az EU-hoz viszonyított gyorsulás mögött erőteljes fiskális expanzió állt, majd a 2007-es jelentős visszafogás eltüntette a növekedési többletet.

Oblath Gábor szerint arra nincs egyszerű recept, hogy miként lehet újraindítani a felzárkózást, de a kudarchoz vezető út könnyű, csupán makrogazdasági, politikai felelőtlenségre van szükség. A Világbank versenyképességi felmérését idézve megjegyezte ugyanakkor, hogy a bajok fő forrása az állami bürokrácia nehézkessége és rossz működése, miközben a mikrogazdaság viszonylag jól teljesít. A fiskális fegyelem szükséges, de nem elégséges feltétele a felzárkózás megindításának, emellett az egyik legfontosabb feladat volna az állami intézmények működésének javítása - hangsúlyozta Oblath. Hozzátette: rövid távon az adószintet nem lehet lényegesen csökkenteni, de érthetetlen, hogy miért nem tesznek meg mindent - az állami bevételeket nem apasztó, illetve a kiadásokat nem növelő intézkedésekkel - a vállalkozások környezetének javítására.

Erre rímeltek Török Ádám, a Versenyképességi Kerekasztal vezetőjének szavai: a magyarországi vállalkozások ellenséges állami környezetet érzékelnek, azaz úgy látják, sok pénzt és időt vesznek el tőlük, és nem mindig kapják meg a szükséges segítséget. Egy uniós felmérés szerint az EU-ban nálunk a második legmagasabb a vállalkozások állami bürokráciához kapcsolódó költsége, Lengyelország után - fogalmazott Török. Ez az akadémikus szerint részben azzal magyarázható, hogy a kormány sok hatóságot bevétel-érdekeltté tett.

Török Ádám egyetértett azzal a világbanki megállapítással, amely szerint nem egyszerűen az a baj, hogy az adószint magas, hanem hogy a magas adóteher befizetése értelmetlenül sok energiát, időt igényel, így e téren van szükség gyors változásra. Az akadémikus ugyanakkor vitatta azt a világbanki állítást amely szerint a régióban a jogrend terén ugyan relatíve jobbak vagyunk, mert az szilárd, a szerződések pedig érvényesíthetők, kikényszeríthetők. A kerekasztal vezetője a hazai jogrendszert toldozott-foldozottnak minősítette, és kijelentette, a szerződések kikényszeríthetőségét nem igazolják a vállalkozásoktól származó információk.

HOZZÁSZÓLÁSOK