Nem csupán a magyar piaci szereplők szentelnek különös figyelmet a devizahitelek kivezetésének, hanem a külföldiek is, mivel ez lényegesen átszabhatja Magyarország pénzügyi helyzetét. A magyar parlament a múlt hét végén fogadta el az ezzel kapcsolatos első törvényt, a következő szeptemberre várható - emlékeztetnek a KBC Bank (a magyar K&H tulajdonosa) Market Research Deskjének szakértői rövid elemzésükben.

Az új jogszabály szerint a hitelekkel kapcsolatos devizaátváltást a MNB napi árfolyamán kell végrehajtani, ezért a pénzintézeteknek vissza kell fizetniük ügyfeleiknek a vételi és eladási árfolyam különbözetéből fakadó árrést. Emellett bankoknak bizonyítaniuk kell, hogy fair módon emelték a hitelköltségeket (a kamatokat), amit a hosszú távú szerződések lehetővé tesznek. Ha ezt nem tudják megtenni, vissza kell fizetniük az így keletkezett hasznukat (a deviza- és a forinthitelek esetén is).

Kapcsolódó

Kiszámíthatatlan

Nem világosak azonban a részletek, nevezetesen az, hogyan számítják ki ezeket az összeget - a kormány azt ígéri, hogy a következő törvény ad választ erre a kérdésre. Annyi kiderült, hogy az érvényes alapul vehető kamaton felül kamatos kamattal kell számolni. A kormány világossá tette, hogy ki akarja vezetni a piacról a devizahiteleket decemberre, a pontos időzítés és az átváltási árfolyam azonban egyelőre homályban maradt. Annyit elárultak, hogy egyeztetni óhajtanak a bankszövetséggel és a kérdéses árfolyam elmarad majd a piaci szinttől.

A devizahitelek kivezetésének bankszektorra gyakorolt hatását nem lehet pontosan kiszámítani. Jellemző a becslések szórására, hogy a minimális költségeket 400 milliárd forintra, a magyar GDP 1,3 százalékára, a maximálisat 1200 milliárdra, a GDP négy százalékára teszik. Ezt kell lenyelniük a pénzintézeteknek.

Elszállna a forint

Igen valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank segítséget fog nyújtani a devizahitelek átváltásához. Erre két oka van. Az egyik, hogy enélkül az erős devizakereslet miatt számottevően gyengülne a forint. A másik, hogy a devizahitelek csökkenésével párhuzamosan mérsékelhető a jegybank devizatartaléka, ami célja az MNB-nek, mivel csökkenteni akarja a (a bankok forrástöbbletét lekötő) sterilizációs költséget.

Az átváltással, illetve a bankok végső veszteségével kapcsolatos bizonytalanság miatt a forint nyomás alatt marad a következő hónapokban, árfolyama valószínűleg hullámvasúton marad. Az átváltás nyomán viszont mérséklődni fog Magyarország devizaszükséglete, ami erősíti az ország stabilitását, tehát jó hír. Miután a bankszektorból bizonyos mennyiségű töke átkerül a lakossághoz, 2014-ben és 2015-ben stabilizálódhat a fogyasztás. Ez átmenetileg megtámasztja a gazdasági növekedést.

A magyar bankszektornak azonban plusztőkére lesz szüksége - egyes bankok nagy veszteségeket szenvednek el - az év végére. Ez erősítheti a forintot decemberben. A pénzintézetek hitelezési tevékenysége gyenge maradhat idén és várhatóan csak lassan bővül jövőre. Ez viszont fékezi a GDP bővülését.