A forintosítási törvény véste kőbe a folyamatba tartozó jelzáloghiteladósok számára, hogy 2015. február 1-től a bankok automatikusan forintosítják az euróhiteleket 309,5, a svájci frankhiteleket pedig 256,5 forintos árfolyamon forintosítják - azzal, hogy már januárban is ilyen árfolyamon számolnak. Mindez a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelekre, valamint a pénzügyi ingatlanlízing szerződésekre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a mai, az euróval és a svájci frankkal szemben soha nem látott árfolyamok nem érintik őket.

A forintosításból kimaradók viszont szívhatják a fogukat. Ők alapvetően a devizás autóhitelekben, valamint személyi kölcsönökben ülők közül kerülnek ki, de akadnak áruhitelt és folyószámlahitelt nyögők is.

Az ügyben a bankok is nyugodtak lehetnek, ugyanis a forintosítás lebonyolításához szükséges deviza már régóta "zsebben van". Tavaly november 10-én ugyanis sikeresen zárult a fogyasztói deviza- és deviza alapú jelzáloghitelek kivezetése érdekében az MNB devizaeladási tendere, ahol a kereskedelmi bankok 7,83 milliárd eurónyi ajánlatot - melyből 1,63 milliárd euró volt a rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött eszközre, illetve 6,20 milliárd euró a feltétel nélküli, spot ügylettel kombinált swap-ügyletre beadott ajánlatok összege -  adtak be a jegybanki eszközökre, az MNB pedig az összes ajánlatot elfogadta. Ez gyakorlatilag megfelel a forintosításból származó banki fedezeti igény nagyságának. A felhasználás következő 3 évben fokozatos lesz.

Ráadásul a pénzintézetek a jegybantól vásárolt eurót gyorsan frankra váltották, így az biztosan rendelkezésre áll. Bár korábban egyes elemzők attól tartottak, hogy ennyi euró hirtelen megjelenése "megbolondíthatja" a svájcifrank-piacot, nem ez történt. A magyarországi banki treasuryk pedig a jegybanki tender után néhány nappal, legkésőbb egy hét alatt sikeresen átváltották az eurót svájci frankra.