Két fő oka van az egy- és kétforintosok bevonásának - derült ki az MNB mai tájékoztatóján a jegybankelnök beszámolójából. Simor András szerint az egyik, hogy ezen érmék csekély vásárlóerővel bírnak, ezért nem használják őket az emberek, az évente 70-80 millió darab újonnan gyártott egy- és kétforintos közel négyötöde kicsapódik a forgalomból. A másik ok az, hogy jelentős költséget takarítanak meg a leállással: csak a gyártás évi másfélmilliárdot jelent, ami az egyéb költségekkel - szállítás, csomagolás, stb. - együtt 3-4 milliárd forintra rúg. A bevonás költsége legfeljebb 200 millió forint lesz az MNB számításai szerint. Az MNB bízik abban, hogy a kereskedők felelősen kerekítenek a visszaadás során. A kerekítésről külön előírás is rendelkezik, ami megfelel az általános kerekítési szabályoknak: az 1-2 forintra végződőeket lefelé, nullára, 3-4-nél felfelé, 5-re, 6-7-nél lefelé, szintén 5-re, míg 8-9-nél felfelé, nullára, azaz a következő tízesre. A kerekítési kötelezettség csak a készpénzes fizetéseket érinti. A két pénzérme márciustól a tényleges forgalomban ugyan már nem, ám az árakban még jelen lesz a piacon. A kereskedők nem az egyes termékek árát, hanem a végösszeget kerekítik 5-re, vagy 0-ra, így az erős verseny miatt nem, vagy csak nagyon minimális - egy, két tized pontos - inflációs hatással járhat az intézkedés - mondta a jegybankelnök az MTI jelentése szerint. Március 1-jéig boltok címletenként 50-50 darabot kötelesek elfogadni az érmékből egy-egy vevőtől, míg a posták, bankok, takarékpénztárak és biztosítók pénztárainál fizetésnél nincs ilyen mennyiségi korlát, de beváltáskor 100 darab fölött díjat kérhetnek. Utóbbiak máricus 1. után még fél évig kötelesek elfogadni a kivont érméket, a jegybank hasonló kötelezettsége öt évig áll fenn. Becslések szerint mintegy 1 milliárd 1 forintos és 900 millió 2 forintos van az állampolgároknál, számuk évente 70-80 millió darabbal nő és mintegy négyötödük csapódik ki a forgalomból.