Lefelé módosította a 2011-es GDP-adatot a KSH. A napokban publikált jelentés szerint tavaly 1,6 százalékkal bővült Magyarország bruttó hazai terméke a 2010-es szinthez képest, míg a korábbi beszámolók 1,7 százalékos növekedést jeleztek. (Igaz, idén és jövőre örülnénk, ha ekkora értéket láthatnánk, hiszen a kormány épp most módosította lefelé előrejelzését: 2012-ben 1,2 százalékos csökkenést, 2013-ban pedig 1 százalékos növekedést vár - további részleteket erről itt olvashat.) A differencia a teljes GDP-n belül 265 milliárd forint, az időközben beérkezett információk alapján az október elején publikált 27 889 milliárd forintos érték ennyivel kevesebb az először közölt 28 154 milliárd forintnál. Az egy főre jutó összeg 2,797 millió forint, ami 26 ezerrel kisebb a márciusban publikáltnál.

Jobb adatok, más módszertan

A KSH lapunkat a változás kapcsán arról tájékoztatta, hogy a 2011. évi előzetes számítások során módszertani változást nem vezettek be, és az első, márciusi adatközléshez képest már volt egy változás júniusban, amikor a 2012. I. negyedévi adatokkal egyidejűleg publikálták az új 2011. évi adatokat frissebb negyedéves információk alapján. (Igaz, még ekkor is 1,7 százalékos növekedést jelzett a hivatal.) Az eltérést az magyarázza, hogy az október 1-i publikáció már éves, míg a korábbi adatközlések negyedéves alapadatok alapján készültek. Utóbbiak jóval hiányosabbak az éves információkhoz képest, továbbá a negyedéves és az éves becslés módszertana is eltér egymástól.

Természetes korrekció - rossz hír

A GDP 2011-es állományának korrekciója természetes jelenség, a növekedési adat 0,1 százalékpontos csökkentése pedig hibahatáron belül van. Mégis, ezzel együtt negatív kép rajzolódik ki: a kisebb GDP-növekedés a magyar gazdaság erejének tompulását jelzi, ráadásul a kisebb bázisnak negatív a vonzata az államháztartást tekintve is, hiszen ezzel a GDP-arányos hiány is nő. Ráadásul konstans bruttó államadósság mellett a kisebb GDP az államadósság-ráta emelkedését is jelenti. Vagyis az a közgazdasági megállapítás nyer vele megerősítést, hogy növekedés nélkül adósságot kinőni nem lehet. Márpedig a kisebb növekedés lassabb GDP-hez mért adósságcsökkentést jelent.

Visszatérve a 2011-es adatokhoz, a növekedés hajtóereje a mezőgazdaság és az ipari export volt. Termelési oldalról az 1,6 százalékos GDP-bővüléshez az árutermelő ágazatok 1,1, a szolgáltatások 0,4 százalékpontos növekedéssel járultak hozzá, a maradék 0,1 százalékpontot a termékadók és támogatások egyenlegének változása magyarázza. Felhasználási oldalról a bruttó felhalmozás 0,1 százalékponttal fogta vissza a gazdasági növekedést, amit a végső fogyasztás 0,2 százalékpontos növekedéssel ellensúlyozott. A belföldi felhasználás összességében 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP emelkedéséhez. A kiviteli többlet 1,5 százalékpontos hozzájárulása emelte 1,6 százalékpontos növekedéssé a GDP változását.

Zuhant a visszaforgatott jövedelem

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2011-ben folyó áron 26 508 milliárd forint volt, összehasonlító áron 1,4 százalékkal magasabb az előző évinél. 2011-ben a GNI értéke a GDP 95,0 százalékát tette ki, ami közel azonos a 2010-es mutató 95,3 százalékos értékével. Az előzetes adatok alapján 2011-ben a külföldről kapott és a külföldnek fizetett tulajdonosi jövedelem egyenlege az előző évhez képest 243 milliárd forinttal többel, 1 965 milliárd forinttal csökkentette a GNI-t. A tulajdonosi jövedelem tételei közül a külföldre fizetett kamat 126 milliárd forinttal csökkent, míg a külföldről kapott osztalék 245 milliárd forinttal nőtt, miközben e jövedelemtételek ellentétes irányú oldalai alig módosultak 2011-ben.

A tulajdonosi jövedelem másik komponense, a visszaforgatott jövedelmek egyenlege 2011-ben 12 milliárd forinttal csökkentette a GNI-t, szemben a megelőző évi 573 milliárd forintos növekedéssel. Ennek oka, hogy jelentős változás következett be a visszaforgatott jövedelem szerkezetében: míg 2010-ben a magyar vállalatok visszaforgatott jövedelme 1882 milliárd forint volt, addig 2011-ben ez az összeg 592 milliárd forintra csökkent, a külföldi vállalatok pedig 706 milliárd forinttal (54,0 százalékkal) kevesebb jövedelmet forgattak vissza a magyar gazdaságba, mint az előző évben. A GDP és a GNI átmeneti tételei közül a munkavállalói jövedelem 255 milliárd, az EU-nak fizetett adó és az EU-tól kapott támogatás egyenlege 329 milliárd forinttal növelte a GNI összegét.