A Fidesz másfél év kormányzás után jutott el arra a pontra, hogy átalakítsa a magyar állami nyugdíjrendszert, miután első lépésként kvázi államosította mintegy 3000 milliárd forintnyi magánpénztári vagyont. A második lépés volt a korhatár alatti nyugdíjasok ellátásnak megszüntetése, ezek átalakítása 2012-től kezdődött meg. A kormány(pártok) retorikája szerint az akkori intézkedésekkel tartósan fenntarthatóvá tette a nyugdíjrendszert, azzal, hogy a korhatár alatti nyugdíjakat nem a Nyugdíjbiztosítási Alap, hanem a költségvetés fizette.

A nyugdíjasok mikroszférájában a reform azt jelentette, hogy a korhatár alatti ellátások megszűntek nyugdíjként viselkedni, vagyis az érintettek ezután nem nyugdíjat, hanem úgynevezett korhatár alatti ellátást kaptak, amely egyébként megegyezett a korábbi nyugdíjukkal, ráadásul az emeléseket is megkapták. A nyugdíj státuszának elvesztése ugyanakkor az érintettekben egzisztenciális félelmeket váltott ki, hiszen nem volt világos, hogy mi a kormány további célja ezen  ellátásokkal. Ezek a félelmek később nem igazolódtak, ugyanis a kormány nem ment tovább az úton és megelégedett az ellátások átkeresztelésével.

Elmaradt a pénzügyi haszon

Ahogy az várható volt, a korhatár alatti ellátottak előbb-utóbb beleöregednek a "normál" nyugdíjrendszerbe, ennek köszönhetően már tavaly is látványosan csökkent a korhatár alatti ellátásokra fordított összeg, ami idén tovább folytatódik. Az elmúlt két évben ezen kiadások száz milliárd forinttal apadtak.

Nyugdíjkiadások változása (milliárd forint)
NyugellátásokKorhatár alatti ellátásokÖsszesen
20122642,8280,02922,8
20132839,5223,53063,0
20142947,4175,63122,9
20153084,3156,33240,6
20163228,8131,73360,5
20173374,6120,43495,0
Forrás: költségvetés


Ez a nyugdíjreform érdemi magtakarítással nem járt - erre utal Doncsev András, emberi erőforrás államtitkár írásbeli tájékoztatása, ami a parlament honlapján olvasható. Két szocialista képviselő írásban arról faggatta a minisztert, hogy "Mekkora kiadáscsökkentést jelentett a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése?" - ám válasz helyett leginkább "elmúltnyolcévezett" az államtitkár.

A katonák sem kapnak kevesebbet?

A 2012-es nyugdíjreform egyrészt érintette a rokkantak táborát, akiket a kormány - nagyon helyesen - integrálni akart a munkaerőpiacba, ám ennek sem a foglakoztatási, sem az egészségügyi-rehabilitációs intézménye nem volt biztosítva, így végül a nemes elképzelésekből szinte semmi nem teljesült. A munkaerőpiaci rehabilitáció, reintegráció elmaradt - a korhatárt elérve a rokkant-ellátottak többsége viszont - a korábbi szabályoknak megfelelően szintén nyugdíjas lesz.

A 2012-es átalakítások másik csapásiránya a rendőrségi, katonai szolgálati nyugdíjak megszüntetése volt, ugyanis a régi szabályok szerint akár már 40 évesen is nyugdíjat lehet szerezni a fegyveres testületeknél eltöltött akár már 20 év fegyveres szolgálattal. A szolgálati nyugdíjakat szolgálati járandósággá alakították: az NGM adatai szerint míg 2011-ben 42,2 ezer fő kapott átlagosan 168 ezer forintos havi nyugdíjat, addig 2013-ban 39,3 ezer fő átlagosan 181 ezer forintos szolgálati járandóságban részesült. Az átlagértékek annak ellenére növekedtek, hogy a szolgálati járandóságra 16 százalék elvonást vetettek ki - kvázi szjat- vetettek ki. Érdemi megtakarítással tehát ez az intézkedés sem járt. Itt is csupán annyi történt, hogy az ellátásokat nem a nyugdíjalapból, hanem a költségvetésből finanszírozzák, azaz az egyik állami zseb helyett a másikból költenek.

Szigorúbban veszik a korhatárt

Az újonnan bevezetett korhatár alatti ellátások megállapítási feltételei viszont szigorúbbá váltak a 2012 előtti korhatár alatti nyugdíjakhoz képest. Így új igénylőként kevesebben vehetik ezeket igénybe, mint korábban - válaszolta a Napi.hu-nak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). A korhatár alatti nyugdíjasok csökkenő létszámának épp ez a másik oka, bár a korhatár alatti nyugdíjellátások ez követően sem szűnnek meg teljesen.