A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
− Az utóbbi években a január a helyi bértárgyalásokra való felkészülés jegyében telt, idén viszont a nettó keresetek szinten tartását, az elvárt béremelést és az ehhez igénybe vehető állami kompenzációt számolják lázasan a munkaadók. Mennyit költ az idén az állam a különféle bérkompenzációs programokra?
− Kicsit messzebbről szemlélve a dolgot, 2011-ben a kötelező minimálbér-emelés − bruttó 73,5 ezerről 78 ezer forintra − hat százalék volt − akkor nem volt semmiféle kompenzáció. A KSH adatai szerint pedig a munkaadók nemcsak ezt teljesítették, hanem több mint négy százalékkal nőtt a reálbér is. Eszerint "normál üzemmenetben" nem jelent gondot az ötszázalékos béremelés.
A megváltozott helyzetre tekintettel döntött a kormány a bérkompenzáció működtetéséről. Idén a minimálbér és a garantált bérminimum kifizetése mellett általánosan minimum ötszázalékos béremelést vár el a kabinet a versenyszféra vállalkozásaitól. A minimálbér emelése 260 ezer, míg a garantált bérminimumé több mint 540 ezer munkavállalót érint, az ötszázalékos béremelés pedig nemzetgazdasági szinten mintegy 150 milliárd forintot tesz ki. Bízunk benne, hogy az előző kettő emelését a cégek túlnyomó része ki tudja gazdálkodni elbocsátás vagy tömeges részmunkaidőbe átminősítés nélkül. Az elvárt öt százalékon felüli emelés költségeihez adott állami kompenzáció − amelyet a vállalatok a szociális hozzájárulási adóból tarthatnak majd vissza − számításaink szerint mintegy 100 milliárd forintra tehető.
Újabb bérkompenzációs keretet hoznának létre
− A költségvetés tervezésekor nem 84 milliárddal számolt a tárca?
− Igen, ám ez az összeg kevésnek bizonyult. Emellett várhatóan mintegy 64 milliárd forint lesz a közszférában a nettó keresetek megőrzéséhez adott támogatás költsége éves szinten. Ezen túlmenően mivel a 2012-es foglalkoztatási prognózisok borúlátóbbak, mint az elmúlt éviek, a munkahelyek megőrzése érdekében a minisztérium javaslatot tett a kormánynak egy újabb bérkompenzációs keret létrehozására is.
− Kinek szólna az újabb bérkompenzációs program?
− A vállalkozások a visszajelzéseik alapján − az állami támogatásokhoz és a közbeszerzésekhez való hozzáférés lehetősége miatt − jórészt igénylik majd a kompenzációt. Nem a fenyegetettséggel kezelnénk a helyzetet, hiszen az nem a kívánt eredményt hozná, hanem a partnerség jegyében adunk segítséget a vállalkozásoknak, hogy átvészeljék a válságot. Várhatóan lesznek olyan cégek is, amelyek nem tudják biztosítani önerőből a kompenzáció feltételéül szabott 5 százalékos emelést sem. Ez elsősorban a jelentős mértékben élőmunkára támaszkodó, illetve az alacsonyabb jövedelemkategóriákkal dolgozó ágazatokat érintheti.
Az elbocsátások megelőzése érdekében kidolgoznánk egy pályázati konstrukciót, amelyen az ötszázalékos elvárt emelésből két-három százalékot lehetne támogatásként elnyerni. Ha így, a munkaadókon keresztül juttatjuk el a kompenzációt a munkavállalókhoz, jobban hasznosulnak az állami források, mint ha munkanélkülivé válnának és segélyt kellene fizetni az érintetteknek. Számításaink szerint 20 milliárd forintot kellene e célra elkülöníteni − így 450−700 ezer dolgozó keresetéhez tudunk hozzájárulni.
− Melyik minisztérium büdzséjéből biztosítanák az újabb 20 milliárdot?
− Nem tárcaköltségvetés lenne a forrás. Több lehetőséget megvizsgálunk majd, ha a kormány elfogadja a pályázatos javaslatunkat.
− Milyen feltételekkel pályázhatnak a vállalkozások a kiegészítő kompenzációra?
− Elvárnánk, hogy a támogatásért cserébe a munkaadók legalábbis ne csökkentsék idén a 2011-es statisztikai állományi létszámot, valamint minden dolgozónál hajtsák végre a bérkompenzációt.
− Mikor kerülhet a kormány elé a kompenzációs pályázatról szóló javaslat?
− Bízunk benne, hogy a következő kormányülés már tárgyalhat az előterjesztésről, majd kezdődhet a feltételek kidolgozása. Kora tavasszal meghirdetnénk a pályázatot. De ez csak kiegészítő lehetőség lenne, a bérkompenzáció gerincét a Magyar Közlönyben már megjelent rendelkezések adják, amelyekhez a jogalkalmazást segítő − számításokat is tartalmazó − módszertani útmutatót tettünk közzé.
A munkáltatókkal folytatott egyeztetéseken sok ponton finomodott az elvárt béremelésekkel kapcsolatos jogszabály: például bekerült az a lehetőség, hogy ha csak az első hónapok után lát elég forrást a munkaadó az elvárt emelésre, azt év elejéig visszamenőleges hatállyal, mindenféle szankció nélkül megtehesse. Erre a munkaügyi hatóság ellenőrzései tekintettel lesznek. Mivel csak e hatóság ellenőrizheti az elvárt béremelés teljesítését, életszerűtlen azt várni, hogy azt valamennyi, már folyamatban lévő uniós pályázatnál és beruházásnál januártól kezdve ellenőrzik. Az újonnan meghirdetett vagy elbírálás előtt álló munkahelymegtartó, foglalkoztatásbővítő pályázatoknál azonban már bekerül a feltételek közé.
− Ezek szerint idén is meghirdeti az NGM a munkahelyteremtő pályázatait? Mekkora keretet szánnak a célra?
− Igen. Tavaly munkahelyteremtő beruházásokra ötmilliárdot fordítottunk, amelyből több mint háromezer új álláshely jöhetett létre úgy, hogy közben több mint ötezer állást is megtartottak a cégek. Az idén szeretnénk ennél több forrást biztosítani e célra.
Uniós forrásból gyorsítanak
− Hogyan alakul a volt Munkaerő-piaci alapból (MA) finanszírozott támogatások kerete?
− A most már Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak (NFA) hívott alapban 25,6 milliárd forintot szánunk a foglalkoztatási és képzési támogatásokra, és bár az előző évhez képest a kiadási oldal 5 milliárddal mérséklődött, az aktív eszközökre, képzésre várhatóan 3 milliárddal több jut. Az NFA költségvetését 341,1 milliárd forint bevétellel és 307 milliárd kiadással terveztük. Jelentősen csökkent az álláskeresési ellátásokra szánt összeg − a tavalyi 135 milliárd után idén 57 milliárd −, elsősorban a folyósítási idő 3 hónapra csökkentése miatt. A Start munkaprogramokra 132 milliárd forint jut, amelyet az NFA saját bevételei mellett 50 milliárd forint költségvetési támogatás fedez. A tavalyi 64 milliárdból több mint 260 ezren jutottak közfoglalkoztatás keretében jövedelemhez. Remélhetőleg az idén is sikerül a tervezettnél több embernek munkát adni, bár elsősorban hat- és nyolcórás napi munkaidővel tervezett programokat finanszírozna a kormány. Az új programok várhatóan februárban indulnak.
Új hivatal áll fel júliustól
Egy, várhatóan júliustól létrejövő új hivatal segíti a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését. Alapvetően azonban nem közfoglalkoztatás keretében szeretne az állam munkát adni e dolgozóknak, hanem a nyílt munkaerő-piaci vagy olyan szervezeteknél való elhelyezkedésüket támogatná, ahol a megmaradt munkaképességüket tudnák hasznosítani. A munkaügyi kirendeltségektől mintegy 150 dolgozó kerül majd át az új hivatalhoz. Az elmúlt hónapokban számos jogszabály-módosítás született, amelyek e célt támogatják. Például azon cégek, amelyek a tevékenységükből adódóan nem csökkenthetik rehabilitációs járulékukat megváltozott munkaképességű foglalkoztatásával, a közbeszerzésen való részvételnél megválthatják a fizetési kötelezettségüket, ha olyan munkaadót bíznak meg akár alvállalkozóként, amelyek tudnak ennek a munkavállalói körnek is munkát adni.A munkahelymegtartás és a foglalkoztathatóság javítása érdekében gyorsítanánk az uniós források felhasználását is. A Széll Kálmán terv előírásai szerint − a forrásfelhasználásra vonatkozó szabályok betartásával − igyekszünk minél nagyobb hányadban uniós forrással kiváltani a korábban az MA-ból finanszírozott támogatásokat. Emiatt 2012-re több mint 41 milliárdot különítettünk el az uniós programok társfinanszírozására. Emellett 26 milliárd átcsoportosításával növeltük a Támop munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtását és támogatását biztosító prioritása keretét, így az elérhető támogatás 86 milliárd forintra nőtt. Mintegy 90 ezer munkavállalót lehetne bevonni az induló programokba, és nagyjából felük képzést is kaphatna. Folytatódnak a képzéssel és bértámogatással kombinált pályázatok is. Kiemelt figyelmet fordítunk a pályakezdők és az 50 év felettiek munkába állításának támogatására is.
− Nem számít dupla támogatásnak a bérkompenzáció és a pályázaton elnyert bértámogatás egyidejű igénybevétele?
− A lehető legtöbb segítséget szeretnénk nyújtani annak, aki munkahelyet teremt és tart meg. Ez inkább ahhoz hasonlít, mint amikor egy munkaadó bértámogatást kap a munkahely-teremtési tervei megvalósításához, és az újonnan felvett dolgozót járulékkedvezményt adó Start kártyával foglalkoztatja.
− Folytatódnak a Start kártyás programok is?
− A foglalkoztatást ösztönző normatív támogatásokra 2012-ben 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Mivel a pályakezdők Start kártyáját teljesen nemzeti költségvetésből finanszírozzuk, ez zavartalanul folytatódik. A Start Plusz és a Start Extra kártyákat az Európai Bizottság döntése értelmében már csak tavaly év végéig lehetett igényelni, azonban az igénylőknek a következő két évben még biztosítjuk a járuléktámogatást. A hátrányos munkapiaci helyzetű csoportokba tartozók, valamint a legalább három hónapja regisztrált álláskeresők azonban továbbra is számíthatnak hasonló normatív támogatásra: a januárban már igényelhető Start Bónusz kártya birtokosát a kiváltását követő egy évben járulék (mostantól szociális hozzájárulási adó)-mentesen foglalkoztathatják.
Nagy munka lesz az új Mt. megtámogatása
− Új intézmény lesz idén az Országos Versenyszféra Érdekegyeztető Tanácsa is. Mikor alakul meg és mivel foglalkozik majd?
− Jelenleg is tárgyalunk, milyen forrásból és formában álljon fel a szervezet. Ez a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácstól független, a versenyszférát érintő gazdaságélénkítési, adózási, bér- és egyéb szabályozási kérdéseket még a jogalkotás előtt különféle albizottságokban megvitató tripartit testület lenne, azokkal az érdekképviseletekkel, amelyekkel az új Munka törvénykönyve (Mt.) kimunkálásában is részt vettek.
− Megkezdődött már az új Mt. 2012.július 1-jei hatálybalépéséig szükséges átmeneti rendelkezések kidolgozása?
− Egyelőre a szükséges jogszabály-módosítások ütemezésének előkészítése kezdődött meg. Az új Mt. hatálybalépése előtt több mint ötven törvényt kell módosítani, és legalább ugyanennyi végrehajtási és egyéb rendeletet kell összehangolni az új munkajogi kódexszel és az időközben megváltozott körülményekkel, követelményekkel.
2011-es munkabér | 2012-es elvárt emelés |
59 601-62 500 | 15 500 |
62 501-66 500 | 15 300 |
66 501-70 400 | 15 100 |
70 401-74 400 | 14 900 |
74 401-80 300 | 14 700 |
80 301-86 200 | 14 400 |
86 201-92 100 | 14 100 |
92 101-98 100 | 13 800 |
98 101-104 000 | 13 500 |
104 001-109 900 | 13 200 |
109 901-115 800 | 12 900 |
115 801-121 700 | 12 600 |
121 701-129 600 | 12 300 |
129 601-137 500 | 11 900 |
137 501-147 400 | 11 500 |
147 401-157 200 | 11 000 |
157 201-167 100 | 10 500 |
167 101-177 000 | 10 000 |
177 001-181 500 | 9 500 |
181 501-183 300 | 9 000 |
183 301-185 100 | 8 500 |
185 101-186 800 | 8 000 |
186 801-188 600 | 7 500 |
188 601-190 400 | 7 000 |
190 401-192 100 | 6 500 |
192 101-193 900 | 6 000 |
193 901-195 700 | 5 500 |
195 701-197 400 | 5 000 |
197 401-199 600 | 4 500 |
199 601-201 700 | 4 000 |
201 701-203 900 | 3 500 |
203 901-206 000 | 3 000 |
206 001-208 200 | 2 500 |
208 201-210 300 | 2 000 |
210 301-212 500 | 1 500 |
212 501-214 600 | 1 000 |
214 601-216 805 | 500 |
Forrás: Magyar Közlöny |