Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az elmúlt időszakban látott magyar energiapolitikai intézkedések nem kecsegtetnek sok jóval - hangzott el az Európai Bizottság által szervezett beszélgetésen a márciusban kiadott országjelentés energiapiacra vonatkozó megállapításaival kapcsolatban. Az Európai Bizottság energiaügyekkel foglalkozó főigazgatóságának munkatársa kiemelte, hogy a rezsicsökkentéshez kapcsolható intézkedéseknek egy része az a Bizottság megítélése szerint problémás, részben európai jogba ütköző.

A jelentés elsősorban azt hangsúlyozza, hogy az európai elvárások, belső energiapiaci joganyag szerint az energia hatóság kompetenciájába tartozik a hálózathoz való hozzáférés részletes szabályainak megállapítása, illetve a hálózati díjak meghatározása. A bizottság Magyarország esetében viszont azt kifogásolja, hogy ez Magyarországon - különösképpen a gázpiacon - nem így van: minisztériumi rendeletek szabályozzák a hálózati díjakat és -árakat, nem pedig a hivatal állapítja meg ezeket saját hatáskörében.

Nulla százalék

Ezen túlmenően a Bizottság azt is kifogásolja, hogy a magyar jogszabályok meghatározása szerint a hálózati üzemeltetők nem minden költsége téríthető meg, a jogszabályok külön is kitérnek arra, hogy például a bankadó, a vezetékekre kiszabott adó, illetve egyéb felmerülő költségtételek nem érvényesíthetőek a hálózati díjtételekben.

Továbbá a jogszabályok szerint a hálózati üzemeltetők tőkeköltségei nulla százalékkal térülhetnek meg - legalábbis az egyetemes szolgáltatásra jogosított szolgáltatás erejéig - mutatott rá a szakember. Ezek a Bizottság szerint problémákat vetnek fel, hiszen nehezen elvárható, hogy egy hálózati üzemeltető befektessen, fejlesszen egy rendszert úgy, hogy közben a befektetésre szánt eszközei nem térülhetnek meg a díjakban. Nehezen értelmezhető, hogy hogyan lehet fenntartható rendszert létrehozni úgy, hogy a költségek egy része soha nem fog megtérülni - tette hozzá.

Ennek a súlyos hatásai egy másik, szintén az Európai Bizottság szakértőjétől elhangzott megjegyzés is alátámasztani látszott. Hozzászólásában ugyanis arra mutatott rá, hogy ennek a szabályozási környezetnek óriási negatív hatása volt a beruházásokra is. A KSH adataira hivatkozva megemlítette, hogy 2010 és 2013 között a tágabban értelmezett energiaszektorban nominálisan mintegy 44 százalékkal csökkent a beruházások szintje, reál értelemben pedig gyakorlatilag megfeleződött.

Az energiaügyekkel foglalkozó főigazgatóság munkatársa az árképzéssel kapcsolatban - kérdésre válaszolva - megemlítette, hogy az uniós tagállamoknak kötelességük úgynevezett védendő fogyasztói kört meghatározni, akiknek az igényeiknek megfelelően kell energiaszolgáltatásokat nyújtani - ebbe beletartozhat kedvezőbb energiaár meghatározása, de a megfelelő technikák alkalmazása mellett. Magyarországon ez a védendő kör meghatározása és ennek az ideának a joganyagba való átültetése megtörtént ugyan, de az árszabályozás ezt minden háztartási és kifogyasztóra érvényesíti. Tehát a magyar jogszabályok szerint mindenki védendő fogyasztó és mindenkinek szabályozott áron kell adni az energiát a rászorultságra való tekintet nélkül.

A Magyarországról szóló országjelentés egyébként megjegyzi, hogy hazánkban az egyetemes szolgáltatásban a kiskereskedelmi áram- és gázpiac 2007 óta - amióta erről adatok állnak rendelkezésre - nem nyereséges: az ágazat legnagyobb szolgáltatóinak együttes vesztesége 2013-ban 41 milliárd forintos veszteséget ért el.

Több tiszteletet az energia hivatalnak!

A fenti aggályok alapján a bizottság - az uniós szakember szerint nem meglepő módon - azt az ajánlást fogalmazza meg Magyarország számára, hogy állítsa vissza a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak az önálló, autonóm döntésképességét a hálózati tarifához köthető ügyekkel kapcsolatban, valamint vizsgálja felül az árszabályozáshoz kapcsolódó intézkedések befektetésekre gyakorolt hatását, miután a bizottság megítélése szerint ezek az intézkedések nem fenntarthatóak. A bizottsági jelentés szerint az sem világos, hogy az új állami közműszolgáltató holdig hogyan lesz képes a fogyasztóknak alacsony áron szolgáltatni és közben a költségeit fedezni állami támogatás nélkül.

Emellett az energiahatékonysággal kapcsolatban azt is felrója Magyarországnak, hogy elmulasztotta az energiahatékonysági uniós direktíva átültetését a nemzeti jogba. Emiatt épp a napokban jelentette be az Európai Bizottság, hogy a már régen elindult kötelezettségi eljárást újabb szakaszba léptette és az Európai Bíróság elé vitte az ügyet. Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület az Európai Bíróságtól a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri.