A magyar kormány hétfőn tájékoztatta ugyan az Európai Bizottságot a harmadik megszorító csomagról, amelyet hat héten belül elfogadott azzal a céllal, hogy teljesítse a költségvetési deficit leszorításával kapcsolatos uniós elvárásokat, ám ahelyett, hogy jó pontot szerezne ezzel, csak bonyolítja a viszonyát az EU-val és az IMF-fel - kezdi magyarországi tudósítását a Wall Street Journal (WSJ). A harmadik pakkban szereplő lépések - a vezetékadótól az örökkévalóvá tett bankadóig - gyakorlatilag lehetetlenné teszik a megállapodást a nemzetközi szervezetekkel, mert egyszeri lépéseket tartalmaznak a szerkezeti reformok helyett - mondták elemzők a WSJ-nek.

És nem csupán erről van szó. Emiatt a tulajdonságuk miatt azt is kétségessé teszik, hogy Magyarország megkapja a számára életfontosságú uniós támogatásokat. Ezen nem változtat az sem, hogy a GDP arányos költségvetési deficitet sikerül-e három százalék alá vinni vagy sem. A három csomagban szereplő lépések rontják a növekedési kilátásokat, tovább sanyargatják az amúgy is nyomás alatt lévő bankrendszert, energia- és távközlési szektort - állítja a magyar jegybank az elemzők helyeslése mellett.

Nem-nem, nem és nem

Ezek a intézkedések még nyilvánvalóbbá teszik, mint korábban, hogy a kormány amíg csak lehet, el akarja kerülni a megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal - tájékoztatta a WSJ nem magyar olvasóit Samu János, a Concorde elemzője. Az IMF hétfőn világossá tette, hogy azt várja Budapesttől: ne tegyen ad-hoc lépéseket és fenntartható módon faragja le a költségvetési hiányt.

A legújabb intézkedések között van a magánkézben lévő különböző vezetékek méterére kivetett adó, amelyet a hálózatok azon része után kell megfizetni, amelyek köztulajdonban lévő föld alatt futnak. Ez az energia-, víz- és távközlési szolgáltatókat érinti. További lépés az energiacégek profitját terhelő 19 százalékos közteher 50 százalékra emelése és az egyszeri válságadóként bevezetett bankadó állandóvá tétele - emlékeztet a WSJ.

Nem-nem, egyáltalán nem

Mindezekkel az a kormány célja, hogy kényelmesen három százalék alá szorítsa a jövő évi hiány, Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól és megkapja a közfinanszírozású beruházásokhoz nélkülözhetetlen uniós forrásokat. Az erőfeszítés azonban hiábavaló lehet. Ha a hiány javulhat is, nem várható, hogy az Európai Bizottság megszünteti az eljárást, mert túl nagy a növekedés lefékeződésének kockázata - idézte a WSJ Gárgyán Esztert, a Citigroup szakértőjét.

Brüsszel attól tarthat, hogy a kormány osztogatni kezd a közeledő 2014. tavaszi választások előtt, éppen úgy, ahogy 2012 júniusában tette, amikor az ez EU pénzügyminiszterei úgy döntöttek, nem szigorítják az országgal szembeni pénzügyi szankciókat. A gyenge gazdaság amúgy is képtelen lehet az uniós források felszívására - derül ki az MNB elemzéséből -, mivel a kormány a bankadóval kiszivattyúzza a jövedelmet a pénzintézetekből, így azok képtelen külső forrásokhoz jutni, amivel rontják a magyar gazdaság stabilitását.