Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A bizalom helyreállítására, kiegyezésre van szükség a (gazdaság)politika és a gazdaság szereplői között - értettek egyet a GKI Gazdaságkutató Zrt. keddi konferenciáján a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy nem túl fényesek a magyar gazdaság kilátásai, összecsaptak a vélemények viszont annak megítélésében, hogy igazságos volt-e a bankok extra adóterhelése.

Magyarországon rossz egyensúly alakult ki, a gazdasági növekedés a bankokat hibáztató közhangulat/közpolitika és a hitelezési pangás áldozata lett - fogalmazott Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára. Ebből a rossz egyensúlyból kellene kitörni, mert továbbra is a növekedés lesz az áldozat. Zuhanásról, krízisről nincs szó, mert utóbbi azt jelentené, hogy a korábbi módon már nem mehetnek tovább a dolgok, a lassú leszakadás viszont könnyen folytatódhat. Úgy vélte, a hazai bankszektor a fellendülés éveiben szépen prosperált, nyeresége 2001 és 2007 között a háromszorosára nőtt, ami nem ok nélkül váltotta ki a politikusok érdeklődését. Az EBRD vezető közgazdászának korábbi előadására utalva elmondta, ugyan a külföldi bankok kitettsége Magyarország esetében nagyot csökkent - a 2011 harmadik és 2012 második negyedéve közti időszakban a GDP közel 12 százalékát tette ki a tőkekivonás -, ez nagyjából a spanyol szintet jelenti és jócskán elmarad a görögtől. (Igaz, a régiónkban a legnagyobbnak számít.) Bod Péter Ákos szerint aggasztóak a vállalati hitelezési adatok, nem sikerült cseh utat követve újraéleszteni a hitelezést. Ezért itt indokolt, támogatható a határozottabb állami szerepvállalás. A pénzintézeti szektor hitelességi hiányát ugyanakkor nem lehet büntetlenül likviditásbőséggel pótolni, az csak idővel és kemény munkával szerezhető vissza.

Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt vezetője szerint tévedés, ha egy unortodox vagy nem konvencionális gazdaságpolitikát eleve negatív konnotációkkal emlegetnek, hiszen nem szokványos eszközöket vetett be a roosevelti New Deal, de a Bokros-csomag sem, márpedig ezek eredményesek voltak. A jelenleg Magyarországon alkalmazott gazdaságpolitikát kritizálva azonban megjegyezte: túlzott az állam szerepének középpontba állítása, hibás a válság terheinek megosztása a társadalom szereplői között, mert itt a növekedés szempontjából meghatározó szereplőket terhelik a leginkább, ami rontja a kilátásokat. Sok továbbá az improvizáció, a jogállamiságot sértő intézkedés, így nem csak a multik, de az összes gazdasági szereplő elbizonytalanodik. Mindez bizalom- és hitelességvesztést, a vártnál súlyosabb recessziót és rosszabb növekedési kilátásokat, elhúzódó stagnálást eredményez.

A kormány és bankrendszer viszonya a gazdaságpolitika állatorvosi lova - mondta Felcsuti, aki jelezte azt is, hogy a bankok extra adóztatásának igazságosságát illetően nem ért egyet Bod Péter Ákossal. Kiemelte: a kockázattal súlyozott megtérülést 2008-ig nézve csak néhány bank ért el átlag feletti eredményt, a szektor egésze átlag körüli nyereséget produkált. Igaz - ismerte el -, hogy meghatározott pillanatokban voltak irritálóan magas nyereségek. Felcsuti szerint pragmatikus alapon is kontraproduktív a bankok terhelése, a bankrendszer lefagyott, ami bár nem kizárólag a gazdaságpolitika miatt következett be, de az alapvető szerepet játszott. Hangsúlyozta: muszáj valahogy kiegyezni a bankrendszerrel, ezt már a kormány is felismerte, de ha ez létre is jön, az eredmények csak lassan fognak jelentkezni. A következő három évben így sem lehet sokat várni a bankrendszertől a növekedés fellendítése terén. Hozzátette: az elmúlt időszak konfrontatív gazdaságpolitikája után kooperatív gazdaságpolitika kell, ki kell egyezni a gazdaság legnagyobb szereplőivel, a bankrendszert is beleértve - ez az útja a bizalom helyreállításának.

Barcza György, a Századvég vezető elemzője úgy vélte, a válságkezelésben Ciprus ügye korszakhatár lehet. Hagyományosan ugyanis pénzügyi szempontok dominálnak egy mentőcsomag összeállításánál, de most - német nyomásra - megjelent a morális szempont is. Barcza szerint nem jó, ha állandóan mindenki csak a várakozásokról beszél, hiszen "ha sokan mondunk hülyeséget, az még nem lesz igaz". Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság 2002-2010 között rendre elhitte az aktuális kormány deficitprognózisát, ami végül nem teljesült, majd 2010 közepén már magasabbat várt, mint az új kabinet. Az elemző szerint az idén a költségvetés hiánya a határán lehet a 3 százalékos célnak.

Kákosy Csaba, volt gazdasági miniszter aláhúzta: a magyar gazdaságpolitika hitelességi problémái nem 2010-ben kezdődtek, a lassú lecsúszási folyamat már 2000 után elindult. Ebben az első Orbán-kormánynak is voltak érdemei, de igazán a nyolc év szocialista-liberális kormányzás tette lejtőre az országot. Úgy vélte, a következő kormánynak átfogó reformokat kell elindítania, a top területnek szerinte az egészségügy, az oktatás és a közösségi közlekedés számít. Megjegyezte: reméli, hogy az MNB-ben elindult folyamat a visszájára fordul és újra műhellyé alakul a jegybank.

Vértes András, a GKI elnöke úgy vélte, Magyarország elvesztett egy évtizedet, hiszen az idei GDP a 8, a beruházások volumene a 14 évvel ezelőtti szintet éri el, a fogyasztás pedig alig fogja meghaladni a 2003-ast. A hitelesség javításához alapvető változásra volna szükség, de ennek esélye zéró, a hosszútávú nemzeti érdekek egyre kevésbé érvényesülnek a gazdaságpolitikában. Kiemelte: olyan körülmények között, amikor egy bírósági döntést másnap a parlament megszüntethet, nem lehet új befektetőt Magyarországra csábítani. Kiemelte: akármi történik a 2014 választásokon, azt követően le kell ülni tárgyalnia az összes demokratikus erőnek, és egymás hibáztatása nélkül közösen kitalálni, leverni a politikai, gazdasági cövekeket, hogy a következő 20 évet ne vesztegessük el. Vértes mindemellett minél gyorsabb ERM-2-csatalkozást sürgetett, mert az önmagában jelentős bizalomépítő lépés volna - az eurózóna-csatlakozásról később is ráérünk dönteni.