Emelkedik a forintra leselkedő kockázat - Fontos döntés jön a jövő héten

A megszokott ütemben, 25 bázisponttal vágja tovább az alapkamatot a jövő héten az MNB monetáris tanácsa − jósolják piaci elemzők, akik a kamatpálya alját egyre lejjebb várják, de mint mondják, most már minden egyes vágással nő az árfolyamra leselkedő korrekciós kockázat.

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint jövő kedden is folytatódik az augusztusban megkezdett kamatcsökkentési ciklus, amivel 4,75 százalékos történelmi mélységbe szállhat az alapráta. A szakértők év végéig ezenfelül további 50 bázispontos csökkentésre látnak teret, de mint mondják, a piacon a határidős kamatvárakozások ennél is mélyebb pályát jeleznek. Ennek teljesülése ugyanakkor piaci túllövésnek tűnik, hiszen a hazai kockázati felárak továbbra is magasak. A túlárazást illusztrálja, hogy az elsőrendű besorolással rendelkező Ausztrália is 3 százalékos alapkamatot tart fenn, tartós kamatszint ennek közelében Magyarországon, már csak az árfolyamkockázat miatt, is irreális lenne.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

A kamatdöntés fő szempontja továbbra is a magyar pénzügyi eszközök árazásának alakulása, vagyis a forintárfolyam, a volatilitás és a kockázati felárak várható mozgása. Az előző kamatdöntés óta ebben a tekintetben nem történt romlás, sőt részben az MNB hitelezési csomagjának bejelentése, majd a japán jegybank monetáris lazításának felgyorsulása (a globális kockázati étvágy javulása) óta bekövetkezett pozitív korrekció hatása jelenleg is érzékelhető − véli Jobbágy Sándor, a CIB szakembere. Jobbágy szerint ugyanakkor közeledik a kamatcsökkentési ciklus vége, tekintettel egy esetleges negatív külső piaci fordulat veszélyeire is − ebből a szempontból 4 százalék alatti kamatszint már erősen kockázatos lehet. Egyebek mellett az euróövezeti piaci kockázatok hullámzása is indokolja, hogy a kamatlépések óvatosak legyenek. A Federal Reserve QE3 programja mellett a Bank of Japan agresszívabb beavatkozása is nagyban segítette a feltörekvő piacok felé irányuló intenzív tőkebeáramlást − teszi hozzá Gabler Gergely, az Equilor elemzője.

Szerinte ezt a hatást egyértelműen meg tudja lovagolni az MNB, viszont ezek nélkül meglehetősen negatívan fogadná a piac a monetáris lazítást. A fenti programok megszüntetésére egyelőre nem számít a szakember, Japán ugyanis 15 éve nem látott −inflációs célt kíván elérni, a Fed pedig nem engedheti meg az amerikai kamatszintek emelkedését, hiszen az a hatalmasra duzzadt államadósság refinanszírozását rendkívül költségessé tenné és ezzel nagyon kellemetlen helyzetbe hozná a költségvetést.

Közben idehaza is számottevően javult a befektetői hangulat, ami még az alacsony inflációnál is nagyobb mértékben befolyásolhatja a tanács döntését a kamatvágások folytatására − mondja Gabler.

Az infláció jelentős mérséklődésének hátterében a rezsicsökkentés hatása áll elsősorban, ami nyáron tovább folytatódhat. Mindezek nyomán az inflációs cél akár az idei évben teljesülhet − jósolja Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője, ezért szerinte a kamatcsökkentések folytatódhatnak a nyár elejéig. A vágások számára ugyanakkor korlátot szabhatnak a kockázati felárak egymáshoz viszonyított arányai, például hogy Ausztrália legjobb adósbesorolás mellett tart fenn 3 százalékos alapkamatot. Háda a kamatcsökkentések reálgazdasági hatását kevésbé látja, mivel az átfutási idő is minimum 6 hónap, emellett szerinte a vállalkozások nem elsősorban a kamatszintet, hanem a kereslet hiányát jelölik meg a hitelfelvétel akadályaként.

A gazdaság ciklikus helyzete alacsony alapkamatot indokol, de a magyar gazdaság továbbra is strukturális problémákkal küzd, amin nem igazán lehet segíteni kamatcsökkentésekkel. Emellett a külső adósság és az államadósság továbbra is viszonylag magas, ami nem teszi lehetővé a kamat túlságosan nagy mértékű csökkentését − vélekedik Árokszállási Zoltán, az Erste szakértője.

Az infláció ugyan alacsony, amiben meghatározó részt képvisel a kormány rezsicsökkentése, de a belső kereslet is eléggé nyomott, utóbbira utal − az Erste elemzője szerint −, hogy az MNB inflációs alapmutatói 2 százalék körül találhatóak. A hosszabb távú, egy-két éves inflációs kilátások azonban már nem ennyire egyértelműek, hiszen a vállalati szektor költségemelkedése megjelenhet majd az inflációban, ha a belső kereslet is kissé magára talál.

Árokszállási szerint a kamatcsökkentések hatását nagyon nehéz számszerűsíteni: ha az államadósságra és a költségvetésre gondolunk, akkor a jegybank csak a hozamgörbe rövid végére tud hatni, miközben az államadósság átlagos hátralévő futamideje több év. A hosszú hozamok pedig jellemzően a hosszabb távú növekedési és inflációs várakozásoktól, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságától, az államadósság finanszírozási helyzetétől, illetve a globális folyamatoktól függnek.