A korábbi bejelentésnek megfelelően az új szabályozás alapvetően e két pillérből áll. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (jtm) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (hfm) pedig a fedezett hiteleknél - ilyenek például a jelzáloghitelek - a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.

E rendeletet kell alkalmazni a Magyarország területén hitel- és pénzkölcsön nyújtása keretében fogyasztóval kötött szerződésekre, valamint a pénzügyi lízingre.

Nem kell alkalmazni viszont az értékpapír vagy betét teljes fedezete mellett nyújtott hitelekre. Továbbá csak a jtm-et kell alkalmazni jónéhány esetben, így például

  • a kétszázezer forintot meg nem haladó összegű hitelnél,
  • a fogyasztó fizetési nehézsége és késedelme miatt a meglévő hitelei módosításakor, átütemezésénél, ha ezáltal a hiteltartozás fennálló összege nem növekszik, és az új hitel devizaneme megegyezik a korábbival,
  • a kézizálog fedezetű hitelre,
  • az állami kezességvállalással, garanciavállalással biztosított lakáscélú kölcsönökre,
  • a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény szerinti szerződésmódosításra és gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésre,
  • a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet szerinti hallgatói hitelre,
  • olyan hitelre, ahol az ügyfél helyébe - annak halálát követően - örököse lép.

Mire jó ez az egész?

Már idén májusban kiderült, hogy határozott szabályozói lépésekre készül az MNB annak érdekében, hogy megelőzze egy újabb túlzott lakossági eladósodás kialakítását. Az érvelés szerint az MNB azért szigorít, mert a korábbi korlátok csak a bankokat védték, valamint "fontos beszerelni a féket, majd arra időben rálépni".

Ahogy korábban a jegybank munkatársai a Napi.hu kérdésére fogalmaztak:a  szabályozás érdemben nem szeretné gátolni a hitelezést. Inkább arról van sző, hogy "most érdemes egy okos szabályozást beépíteni, amely szükség esetén élesíthető lesz majd".

Az MNB szerint az új rendelkezés a forinthitelekre alkalmazott megengedőbb korlátok miatt valószínűsíthetően nem jár hitelvisszafogással, ha pedig a jövőben túlzott lakossági hiteldinamikát észlelnek, a korlátokat bármikor szigorítani lehet.

A 2013. október 1-től hatályos új jegybanktörvényben az MNB makroprudenciális hatóságként felhatalmazást kapott arra, hogy - rendelet formájában - e területekkel kapcsolatban szabályozást alkosson. A jegybank érvelése szerint a nemzetközi (Dél-Korea, Hongkong, Litvánia, Románia) tapasztalatok alapján e korlátok a leginkább alkalmasak arra, hogy a túlzott lakossági eladósodást megakadályozzák, ugyanis a teljes pénzügyi közvetítőrendszerre hatnak, így határon átnyúló pénzügyi szolgáltatással vagy fióktelepen keresztüli hitelnyújtással sem megkerülhetők.

A januártól érvényes szabályok szerint az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80, pénzügyi lízingnél 85 százalékát, ugyanez a maximális mérték euró alapú hiteleknél 50, illetve 55 százalék lehet, más devizahitelnél pedig 35, illetve 40 százalék. Amennyiben a hitelnyújtó ugyanazon ingatlanra többféle devizanemben nyújt hitelt, akkor a teljes kitettségre a limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni.

A gépjárművásárláshoz nyújtott forinthitelnél a kitettség hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg a jármű piaci értékének 75 százalékát, pénzügyi lízingnél 80 százalékát, mindez euró alapú hitelnél 45, illetve 50 százalék, más devizahitel esetén 30, illetve 35 százalék. Itt is érvényes az a szabály, hogy amennyiben a hitelnyújtó ugyanannak az ügyfélnek ugyanazon gépjárműre többféle pénznemben nyújt ilyen hitelt, akkor a teljes kitettségre a három limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni.

Maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok
Megnevezés
ForintEuróEgyéb deviza
Jövedelemarányos-törlesztőrészlet mutató
- 400 ezer forint havi jövedelem alatt50%25%10%
- 400 ezer forint havi jövedelemtől60%30%15%
Hitelfedezeti arány*
Jelzáloghitelre80%50%35%
Gépjárműhitelre75%45%30%
Forrás: MNB
*pénzügyi lízingnél 5 százalékponttal magasabb korlátok alkalmazandók

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (jtm) is egyszerű törtként kell kiszámolni: az ügyfélnek a hitelnyújtást követően fennálló havi adósságszolgálata és az igazolt havi nettó jövedelmének hányadosaként - azzal, hogy adóstársak esetén valamennyi adóstárs havi adósságszolgálata és igazolt havi nettó jövedelme összesítve értendő.

Mindenki rábólintott

Az új MNB rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal (ECB), amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak hazai pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait. Az MNB a piaci szereplőkkel is konzultált, amely során több észrevétel is beépítésre került a szabályozásba, elősegítve az új rendelet gördülékeny jövőbeli alkalmazását.

Ha az ügyfél igazolt havi nettó jövedelme alacsonyabb, mint négyszázezer forint, a jtm-nek a hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg forinthitel esetén az 50 százalékot, euróhitelnél a 25, más devizahitel esetén a 10 százalékot. Ha pedig az adós - illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített - igazolt havi nettó jövedelme eléri a négyszázezer forintot, a jtm maximuma forinthitelnél 60, euróhitelnél 30, más devizahitelnél pedig 15 százalék lehet.

Fontos kitétel, hogy a hitelnyújtó a havi adósságszolgálatba az ügyfél összes - akár az ügyfél nyilatkozata, akár az hitelinformációs rendszer lekérdezése alapján - ismert, ugyanazon vagy bármely más hitelnyújtóval szemben fennálló hiteltartozása után fizetendő rendszeres havi törlesztőrészletet beszámítja. Ha az ügyfél valamely más hitelügyletben adóstársként vesz részt, a hitelnyújtó az ezen másik hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban megosztja és veszi a számításnál figyelembe.

A sok részletszabály közül fontos tudni, hogy a rendelet szerint amennyiben a kamat és díj mértéke változó, de azok jövőbeli mértéke a havi adósságszolgálat megállapításakor nem határozható meg, a hitelnyújtó a havi adósságszolgálat megállapításakor ismert kamatot és díjat a futamidő végéig változatlannak tekinti.

Ha pedig a hitelnyújtó egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel vagy a tőketörlesztés megkezdésére haladékot nyújt, a havi adósságszolgálatba az adósságszolgálat megállapításakor érvényes, nem kedvezményes kamat, díj és tőketörlesztési feltétel alapján számított havi törlesztőrészletet kell figyelmbe venni.