Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A 2007-2013 közötti uniós kohéziós politika keretében megvalósított beruházások értéke összesen 346,5 milliárd euró volt. Ez ebben az időszakban az EU-ban 1 millió új munkahely létesüléséhez járult hozzá, ami az új munkahelyek mintegy harmadát jelenti. A kohéziós politika keretében befektetett minden euró további 2,74 eurónyi GDP-többletet termel, ami a becslések szerint 2023-ig további ezermilliárd euró GDP-megtérülést jelent - olvasható az Európai Bizottság által kiadott dokumentumból.

Az összesített eredmények alapján a kohéziós politika keretén belül megvalósult beruházások e hét évben jelentős forrást jelentettek több tagállam finanszírozásában. A kormányzati beruházások forrásainak Magyarországon például 57,1 százalékát a kohéziós politika adta - ez az uniós tagállamok között a legmagasabb arány. A második legnagyobb arány (52,1 százalék) Litvániában, a harmadik Szlovákiában (50,5 százalék) volt, amelyet 50,5 százalékkal Lettország követ. (Az EU-28-ak átlaga csupán 6,5 százalék.)

Emellett az unióban összesen 121 400 startup vállalkozást támogattak a kohéziós források és mintegy 400 ezer kis- és középvállalat (kkv) jutott e keretből forráshoz. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) 11,5 milliárd eurónyi forrást helyeztek ki ebben az időszakban, szemben a 2000-2006-os egymilliárd euróval. E pénzügyi instrumentumok fontos szerepet játszottak a vállalatok életében a hitel- és gazdasági válság idején - olvasható az elemzésben.

Magyarország erre költötte a forrásokat

Az EU 28 tagállama között Magyarországon járultak tehát hozzá legnagyobb mértékben az állami finanszírozásokhoz a kohéziós pénzek, a 2007-2013-as időszakban a kormányzati beruházásoknak 57,1 százalékát tették ki kohéziós források.

Kohéziós források a kormányzati beruházások százalékában, 2007-2013 között
Kép: Forrás: Európai Bizottság

A 2007-2013-as időszakban az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból Magyarország 21 milliárd eurót kapott. Ezek a pénzek leginkább

  • közlekedésfejlesztésre,
  • környezeti beruházásokra,
  • kutatás-fejlesztésre,
  • vállalkozástámogatásra mentek.

Magyarország kapcsán a fő eredmények között említik, hogy a közlekedés fejlesztése keretében mintegy 2500 kilométernyi, már meglévő utat és 216 kilométer vasutat újítottak fel, 502 kilométer új út épült, amelyből 135 kilométernyi a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része.

A környezeti beruházások keretében több mint 478 ezer embert csatlakoztattak rá felújított szennyvíztisztító létesítményekre ebben az időszakban. A kutatás-fejlesztésnél (k+f) több mint 3900 projektet finanszíroztak ezekből az uniós forrásokból, 640 pedig vállalatok és kutatóközpontok közötti együttműködéssel megvalósult projekt volt.

A most megjelent számítások alapján a magyar gazdaságban a vállalati szférában a kohéziós források 108 908 munkahely létrejöttéhez járultak hozzá, ebből több mint 40 ezer kkv-k körében és mintegy 3600 k+f tevékenységhez kapcsolódó munkahely. A kohéziós források 40 644 olyan projektet finanszírozott, amelyek vállalatok pénzügyi beruházásait segítette. Ezekből az uniós forrásokból 1990 startupot is támogattak - derül ki az országba érkezett forrásokról készült összefoglalóból. A kohéziós forrásokból származó beruházásoknak köszönhetően a 2007-2013-as időszakban 72 400 fővel nőtt azoknak a köre, akikhez eljutott a szélessávú internet szolgáltatás.

Összességében e beruházások a magyar GDP-t 2015-ben valamivel több mint 5 százalékkal növelték ahhoz képest, mintha nem lettek volna uniós források. Az elemzés szerint 2023-ban a GDP a becslések szerint legalább 4,5 százalékkal lehet magasabb a 2007-2015 között végrehajtott további beruházásoknak köszönhetően.

Hol kellene változtatni?

Az EU-szintre visszatérve, a kohéziós források 2007-2013-as időszakbeli felhasználásának elemzése számos problémára is rámutatott, amelyek alapján a jelentés több területeken javasol változtatást a szakpolitikában:

Eredményorientáltság és teljesítmény: Az értékelés szerint mind a célokat, mind az eredményeket jobban szem előtt kell tartani. A 2020 utáni keretek kidolgozásakor központi kérdés, hogyan lehet az egyszerűsítés és a más EU-alapokkal való fokozottabb szinergiák révén még jobban összpontosítani a teljesítményre.

A pénzügyi eszközök felhasználása: A 2007 és 2013 közötti időszakban az alapokból a pénzügyi eszközök révén lehívott finanszírozás mértéke 11,5 milliárd euróra nőtt. A pénzügyi válság nyomán kialakult hitelszűkében ezek az eszközök meghatározó szerepet játszottak a kkv-k finanszírozásában. Az értékelés ugyanakkor kimutatta, hogy a nem elég részletesen kidolgozott jogi rendelkezések késleltették a végrehajtást, és ezt a helyzetet a végrehajtó szervek idevágó tapasztalathiánya csak súlyosbította. A mostani és a jövőbeni programozási időszakokban a kohéziós politikai programok számára kihívást jelent, hogy a vállalkozásoknak nyújtott támogatáson túl szélesítsék ezeknek az eszközöknek a hatókörét és egyszerűsítsék alkalmazásuk szabályait.

Fenntartható városfejlesztés: Az ERFA 2007-2013-as keretének 11 százalékát, azaz mintegy 29 milliárd eurót fordítottak városfejlesztésre és szociális infrastrukturális projektekre. Az értékelés kimutatta, hogy ezen a területen az EU-beruházások hatását maximalizálni lehetett volna a városrehabilitációt és a szociális projekteket egyaránt célzó integrált stratégiák kidolgozásával, a helyi érdekelt felek és az alapok kedvezményezettjeinek aktívabb részvételével. Olyan új urbanisztikai kihívásokkal szembesülve, mint például a migránsok integrálásának szükségessége, a bizottság a 2014-2020-as programok végrehajtásakor arra törekszik, hogy egyre inkább bevonja a városi érdekelteket - helyi önkormányzatokat, nem kormányzati szervezeteket vagy üzleti partnereket - az EU várospolitikájának kialakításába, akár az uniós városfejlesztési menetrend keretében megvalósuló partnerségek, akár a polgármesterekkel való közvetlen párbeszéddel.