BUX
40131

Ennyit a korrupcióellenességről - Magyarország kilép a nemzetközi kezdeményezésből

Magyarország kilép a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi kezdeményezésből, éppen a résztvevő országok éves találkozója előtt egy nappal - derül ki a december 6-án kiadott Magyar Közlönyből. A kilépés oka elképzelhető, hogy egy Magyarországgal szemben indított eljárás.

Index.hu, Napi.hu, 2016. december 6. kedd, 21:42

A Közlönyben megjelent 1719/2016. -os kormányhatározatban Orbán Viktor felhívja Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy a kilépésről szóló szándéknyilatkozatot azonnal küldje meg a Nyílt Kormányzati Együttműködést irányító Bizottságnak, egyúttal visszavonja a csatlakozásról szóló 2012-es határozatot - írja az Index.A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy korrupcióellenes, transzparens kormányzást célzó program, alapítónyilatkozatát 2011-ben nyolc ország (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek) írta alá. Magyarország 2012-ben csatlakozott, jelenleg velünk együtt 70 tagja van a kezdeményezésnek. Az országok képviselői december 7-én, pénteken kezdik háromnapos éves gyűlésüket Párizsban, így a magyar kilépés időzítése külön érdekes.

A csatlakozás részeként Magyarország egy 2013-ban elfogadott akciótervben vállalást tett többek között a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritásirányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban.

"Célunk egy átlátható és nyílt, a nemzeti vagyont és a közpénzeket felelősen kezelő, elszámoltatható kormányzat és közigazgatás megteremtése. Mivel a jó és nyílt kormányzás alapvető feltétele a társadalom aktív részvétele a döntések előkészítésében és megvalósításában, így az akcióterv kidolgozása során és a későbbiekben is törekszünk a társadalom és a civil szervezetek minél szélesebb körű bevonására" - idézi a Kormany.hu-n a csatlakozás kapcsán megjelent hírt az Index.

Érdekes válasz a kilépésre

A hírportál a kilépés okáról megkérdezte a kormányszóvivőt és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) a kilépés okairól. A KKM az Indexnek megküldött válaszában kijelentette:

A Nyílt Kormányzati Együttműködés a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít. A jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták. Semmi értelme, hogy egy ilyen - az alapításkor kitűzött céloktól és elvektől teljesen eltért - szervezetben fenntartsuk tagságunkat. Szijjártó Péter a mai napon a kormány döntéséről értesítette a Nyílt Kormányzati Együttműködés kormányzó bizottságát.

Lehet, hogy ez az ok?

Bár a kilépés pontos oka nem derül ki a KKM Indexnek küldött válaszából, érdemes megjegyezni, hogy idén nyáron a K-Monitor a blogján arról számolt be, hogy az  OGP, mint az egyik legnagyobb korrupcióellenes szervezet - amelynek irányító bizottságát a világ számos országának miniszterei és államtitkárai, valamint befolyásos nemzetközi civil szervezetek képviselői alkotják - eljárást indított Magyarországgal szemben, miután a K-Monitor, a Sunlight Foundation, a TASZ és a Transprency International Magyarország a szervezethez fordult a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását illetve a kormány és a civil szféra közötti érdemi párbeszéd hiányát tapasztalva.

A szervezet egy több mint 100 oldalas jelentésben elemezte a magyarországi helyzetet és konkrét ajánlásokat fogalmazott meg, világos feltételeket és határidőket szabott a magyar kormánynak, hogy újraindítsa a párbeszédet az antikorrupciós vállalásokról. A magyar kormány akkor az észrevételek véleményezésére 30 napot kapott.

A befolyásos szervezet mellett elkötelezett tagállamok többek közt a magyar kormány alibizését tapasztalva úgy döntöttek, hogy bevezetnek egy olyan eljárást (response policy), melynek keretében felszólíthatják a renitens tagországokat az OGP játékszabályainak a tiszteletben tartására (vélhetően erre utal a KKM válasza is). Ilyen eljárás egyébként Azerbajdzsán után Magyarország ellen indult másodikként.

A szervezet leginkább a kormány és a civilek közötti konstruktív párbeszéd hiányát kérte számon, és arra szólították fel a magyar kormányt, hogy idén ősszel hozzon létre egy olyan fórumot, ahol kormány és civilek egyenlő félként tárgyalhatják újra a nyitott kormányzás és a közhatalom átláthatóságának legfontosabb kérdéseit.

A többi ajánlásról és az eljárásról itt olvashat bővebben.