Ennyit keresne a magyar, hogy jól éljen - mutatjuk a számokat

A magyarok 120 ezer forint összegű egy főre jutó havi jövedelmet tartanak szükségesnek az átlagos szintű megélhetéshez, 71 ezer forintot a nagyon szűköshöz, míg illetve 214 ezer forintot a nagyon jóhoz.
Napi.hu, 2014. január 18. szombat, 11:29

Magyarországon az egyes háztartások saját jövedelmi helyzetére vonatkozó szubjektív megítélése nem változott az előző két évhez képest: 2013-ban a háztartások országosan 120 ezer forint összegű egy főre jutó havi jövedelmet tartottak szükségesnek az átlagos szintű megélhetéshez, 71 ezer forintot a nagyon szűköshöz, valamint 214 ezer forintot a nagyon jóhoz - derül ki a KSH most publikált elemzéséből.

A szegényeknek kevesebb is elég a boldogsághoz
A háztartás-statisztikai felmérés során a háztartások nyilatkoznak arról, hogy mennyi nettó jövedelmet tartanának szükségesnek a különböző szintű életszínvonalhoz. A tapasztalatok szerint az elvárt jövedelem mértéke szoros kapcsolatban áll a tényleges jövedelmi helyzettel, azaz a szegényebbek kevesebb pénzből is átlagos vagy akár nagyon jó színvonalon tudnának élni, míg a gazdagabbak a hasonló szintekhez magasabb jövedelmet tartanának szükségesnek.

A legfelső jövedelmi ötödben élők havi 162 ezer forintot társítottak az átlagos színvonalhoz, és 293 ezret a nagyon jóhoz, míg a legszegényebb réteg 78 ezer forintot tartott szükségesnek az átlagos és 138 ezret a nagyon jó megélhetési szinthez. A KSH által számolt átlagember - akit a középső kvintilis tagjaként lehet azonosítani - havi 66 ezer forintból nagyon szűkösen jön csak ki, míg 147 ezerből már jól,197 ezer forintból már nagyon jól tudna élni.

Megélhetési szintekhez szükségesnek tartott havi jövedelem 2013-ban (ezer Ft/fő)
MegnevezésÖtödök



Mindösszesen

1.2.3.4.5.
Megélhetési szint:





nagyon szűkös435466789871
szűkös58718510012592
átlagos7894111130162120
103125147171214159
nagyon jó138168197228293214
Forrás: KSH

A szubjektív vélemények regionális szinten is jelentősen eltértek: Budapesten az átlagos szinthez havi 150 ezer forintot (az előző évi 149 ezerrel szemben) tartanának szükségesnek, míg az Észak-Alföldön ugyanehhez csupán 106 ezer, a Dél-Alföldön 112 ezer, a Nyugat-Dunántúlon pedig 115 ezer forintot, míg a Közép-Dunántúlon 123 ezret. Nagy szóródást mutat a jövedelemelvárás aszerint is, hogy nevelnek-e gyermeket a háztartásban vagy sem, amiben a nagyobb gyermekszámú háztartások méretgazdaságossága is szerepet játszik: a gyermek nélküliek az átlagos szinthez 137 ezer forintot társítottak, míg a gyermekesek 81 ezer forintot, azon belül is a három- és többgyermekesek csupán 60 ezer forintot fejenként.

És mennyi jön össze a valóságban?

A KSH összesítése szerint a magyarországi háztartásokban 2012-ben az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás éves, átlagos értéke 816 ezer forint, azaz havonta 68 ezer forint szemben az előző évi 791 ezer, illetve 65,9 ezer forinttal), ez reálértéken 2,4 százalékos csökenést jelentett mutat 2011-hez képest, így az évek óta tartó kiadáscsökkenés a 2011-es megállás után újra folytatódott. (A folyó áras növekedés ugyanis 3,2 százalék volt, ám a fogyasztó árak átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek.)

Forrás: KSH
A nagyításért kattintson a grafikonra!

A háztartások legnagyobb kiadási tétele továbbra is a lakásfenntartás és a háztartási energia volt, e célra fejenként évi 207 ezer forintot fordítottak, a 2011-es 198 ezer forint után . Élelmiszerre és alkoholmentes italokra a magyarországi háztartások 2012 egészében fejenként 188 ezer forintot adtak ki, ez reálértéken csaknem kétszázalékos csökkenést jelentett a múlt évben. A további főbb tételek közül közlekedésre és szállításra fejelenként 97 ezer forintot költöttek, ez reálértéken mintegy kétszázalékos emelkedés. Tavaly stagnáltak a kulturális kiadások, míg kismértékben nőttek az egészségügyre, a vendéglátásra, továbbá az oktatásra fordított összegek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jegger, 2014.01.19 19:59

@jobbajobb: Ezt saját kútfőbből állítod, vagy mosták az agyacskádat?
A válságot szerinted csak narancs mámorba lehetett kezelni?
Unortodox rablással, hazugságokkal, nem terhelik átokkal!
az egyetlen üdvözítő megoldás, de nagyrészt csak a narancsos hályog növelésére.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

oreghalasz, 2014.01.19 19:42

@jobbajobb: Végtelenül örülök annak,hogy saját maga bizonyítja a tájékozatlanságát. 2009 őszén azt nyilatkozta ORBÁN " VISSZATÉRÜNK A 2002_ES NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSHOZ " A választások 2010 májusában voltak a FIDESZ pedig azóta emelte úgy a valorizáziós szorzót és a degressziós táblázatot, hogy a 2010 utáni nyugdíjak még durvább különbséget mutatnak a magasabb bérkategóriában mint korábban. Ha 2010 után a nyugdíj arányokat rendezte volna a jelenlegi RABLÓBANDA,hogy lett volna hatása a 2010-es választásra.Akkora baromságokat firkál ,hogy az fáj.Fónagy János államtitkár 2002-ben ment nyugdíjba a 2012-es nyugdíja 197 186 ft volt aki a parlamentnek nevezett CIRKUSZBÓL 2012-ben ugyanolyan feltételekkel ment nyugdíjba annak a nyugdíja 2012-ben több mint 350 000 ft volt, döntse el hogy ezt a különbséget ki hozta létre és igazságosnak tartja-e. 2002-ben 80 000 ft számított 100%-ig nyugdíj alapnak a 183 001 ft feletti résznek pedig csak a 20%-a,2013-ban 372 000 ft számított 100%-ig 421 000 ft feletti résznek pedig a 80%-a.. Ilyen baromságot ÉPESZŰ kormány nem hoz létre,igaz ez hasonlít az egykulcsos adó HÜLYESÉGÉHEZ.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.01.19 18:26

@oreghalasz: BAROM Korózs Lajos és bandája felelőtlenül megemelte a nyugdíj mértékét meghatározó VALORIZÁCIÓS szorzót és a DEGRESSZIÓS táblázatot, de a FIDESZ a szavat szerzés érdekében még rá tett egy lapáttal.



..lehet ,de ha a Fidesz megváltoztatta volna ,akkor a csürhe maradt volna hatalmon ,és akkor csőd 2010 tavaszán ,mint a görögök..!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

oreghalasz, 2014.01.19 17:03

@jobbajobb: Teljesen tájékozatlan vagy ,még egyszer leírom az évenként felvett KÜLFÖLDI hitel szinte azonos 2002-óta ,de a felhasználásban lényeges a különbség. Ismétlem béremelésre ,nyugdíjra és MANYUP takarékbetétre ment el a fele. 2010-után ORBÁNC lenyulta a 3 000 milliárd ft megtakarítást és 2012-2013 ba nem kellett a MANYUP megszűnése miatt 2x 400 milliárd ft KÜLFÖLDI HITELT a nyugdíjkasszába tolni. A 4% alatti kamatozású IMF hitel helyett értékesített 2011-ben 6,5- 8,75% kamatozású USD alapú államkötvényt . A jelenleg külföldi kézben lévő államkötvény 4 913,26 MILLIÁRD ft ami nem része a kimutatott államadósságnak ,ugyanúgy mint a PAKS-i vitézség sem lesz az. 2002-2010-között volt egy világ váltság ami nem csak Magyarországot rázta meg. Biztos vagyok benne ,hogy nem sikerűl a lényeget megérteni a HÜLYÉKNEK, . Befejeztem a párbeszédet. Személy úszerint én sem értetettem azzal egyet ,hogy megondolatlanul szórták létszám felülvizsgálat előtt az 50 %-ot,az pedig kimondottan zavar,hogy BAROM Korózs Lajos és bandája felelőtlenül megemelte a nyugdíj mértékét meghatározó VALORIZÁCIÓS szorzót és a DEGRESSZIÓS táblázatot, de a FIDESZ a szavat szerzés érdekében még rá tett egy lapáttal.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.01.19 15:12

@oreghalasz: Miért nem volt a hiány 8 évig 3% ?????????
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html