BUX
38232

Ennyivel csökkenhet a törlesztőrészlet a Kúria döntése nyomán

A kormány és az MNB fogja megállapítani mennyit és hogyan kell visszafizetniük a bankoknak a túlzott kamatból devizahiteles ügyfeleiknek. Nem ez lesz azonban az a könnyítés, amire az adósok várnak, ahhoz a forintnak drasztikusan erősödnie kellene.

Napi.hu, 2014. június 17. kedd, 12:19

Az elmúlt négy évben főként politikai kérdésként, a politikai kommunikáció részeként kezelte a kormány a devizahitelek ügyét. Ez alól kivétel a végtörlesztés és a hozzá hasonló intézkedések köre. A devizahitelesek érdekvédelmét meghekkelte a szélsőjobboldal, a Fidesz versenyt futott vele a választók befolyásolása érdekében. Rogán Antal kormánypárti frakcióvezető hétfői megjegyzése arról, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vettek el pénzt az emberektől, ebbe a sorba illik - mondta Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke az ATV-nek adott interjújában.

A szakember úgy gondolja, hogy a bankokat nem csupán Magyarországon utálják, hanem a világon mindenütt, beleértve ebbe a fejlett társadalmakat is. Ez a szakma része, amit az ezzel foglalkozóknak tudomásul kell venniük. A Kúria döntése nyomán a pénzintézetek most megpróbálhatják belőni, hogyan jártak: nagyjából közepre tehetik az eredményt. Fél éve még sokkal rosszabb forgatókönyvekkel is számolniuk kellett (ha például a devizaárfolyamok változásából fakadó kockázatot teljesen rájuk hárították volna - a szerk.), de jobban is kijöhettek volna a dologból (ha például a devizaátváltást külön díjért végezhető szolgáltatásnak minősíti a bíróság).

Szemétkedtek

Felcsuti érti a Bankszövetség frusztrációját - a szervezet méltánytalannak tartja a Kúria döntését, de belenyugszik -, de elismeri, hogy ha nem kizárólag a bankok oldaláról nézzük a helyzetet, akkor lényegében jogos döntést hozott a legfelsőbb bírói testület. Az árfolyamrés ügyében a szakértő elfogadhatónak tartja a Kúria álláspontját, ám az indoklással nem ért egyet. Szerinte a deviza átváltása forintra, majd a törlesztések visszaváltása devizára, ami a devizahitelek esetén történik, szolgáltatás, amelynek lehet díja. Ezt a Kúria nem ismeri el. Ugyanakkor az az érvelés elfogadható lehet, hogy ezt a költséget a devizahitel kamatának fedeznie kell, azaz nem számolható fel külön.

Az egyoldalú kamatemelés - szerződésmódosítás - önmagában nem tisztességtelen, természetes része a több évtizedes hiteleknek, amelyek feltételeit nem lehet pontosan előre látni. Más kérdés, hogy a devizahitelek esetében a bankok erőből hajtották végre ezeket a módosításokat. A pénzintézetek és ügyfeleik között léteznie kell egy érdekszövetségnek, ám a bankok ezt felrúgva túl messzire mentek el a saját akaratuk érvényesítésében az ügyfelek rovására. Így a szerződések ezen részét korrigálni kell.

Visszajár

Több kamatot számítottak fel a méltányosnál, így teljesen helyénvaló, hogy a különbséget visszaszolgáltassák. A nagy kérdés, persze, hogy mennyit és hogyan. Ezt a kormány és az MNB döntheti el, miután a következő hónapokban oszt és szoroz és lejátssza az ezzel kapcsolatos meccset a pénzintézetekkel. A méltányos kamat biztosan magasabb lesz annál, mivel a szerződések indultak, ám nagyon valószínű, hogy alacsonyabb lesz a jelenleginél.

Ahogy Felcsuit fogalmazott: 100 és 300 milliárd forint körüli összegek keringenek a városban. Ennyit kellene visszafizetniük a bankoknak. Az ügyfelek törlesztőrészletei csökkenni fognak. Korábban is tudtunk, hogy ez meg fog történni - teszi hozzá. Ennek mértéke 10-15 százalék lehet. Ez mindig benne volt a levegőben, a Kúria jogi állásfoglalásával csak saját tekintélyével megerősítette ezt a kötelezettséget.