Bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, nagyjából 3,2 százalékos lehetett a növekedés, a már a tavalyi harmadik negyedévben elkezdődött fékeződés 2015-2016-ban is folytatódik. Így idén 2 százalék körüli GDP-dinamika várható.

Az elmúlt hónapokban a világgazdaságban fokozódott a bizonytalanság. Ezek egy része, így az energiaárak esése és az ECB által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben a nemzetközi politikai bizonytalanság fokozódása, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az ismét kiszámíthatatlanná vált görögországi helyzet, az olajexportáló országok válságjelenségei, a Fed előbb-utóbb meginduló kamatemelése növeli a kockázatokat. A svájci frank januári, nagyjából 20 százalékos erősödése szerencsére már viszonylag kevéssé érintette a magyar hitelfelvevőket és bankokat - igaz, 2010-2014 között a forint 38 százalékkal gyengült a svájci valutához képest.

A 2014-es, főleg az uniós támogatásokkal mintegy 15 százalékkal emelkedő beruházások után 2015-ben sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható érdemi bővülés. Az EU-támogatású fejlesztések a magas tavalyi szinthez képest valószínűleg csökkennek. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból. Az állam által kikényszerített banki tőkeemeléseket nem számítva 2014. első három negyedévében már 1,6 milliárd euró tőke távozott az országból. A jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő. Mindebben érdemi változás 2015-ben sem várható a GKI szerint.

Tavaly a reálkeresetek mintegy 3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 5 százalékkal emelkedtek. A reáljövedelmek bő 3 százalékkal, a fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 1,5 százalékkal bővülhetett. 2015-ben a 2014. évinél szerényebb, 2,3 százalék körüli nominális béremelkedés várható. A minimálbér 3,4 százalékkal emelkedik. Mivel a közszférában csak néhány foglalkoztatási csoportban lesz béremelés, az összességében mindössze 1 százalék körül várható. A versenyszektorban 3 százalék körüli béremelés valószínű. Így 2015-ben a reálkereset 1,8 százalékkal, a reálnyugdíj 1,3 százalékkal, a reáljövedelem 1,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás idén ennél gyorsabban, 2 százalékkal bővül, amiben fontos szerepet játszik a devizahitelesek tehercsökkenése.

A magyar kivitel 2014-ben kissé gyorsult, de az import bővülése a cserearányok közel 1 százalékos javulása ellenére meghaladta az exportét. Idén a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassul, de a belföldi kereslet lanyhulása és az energiaárak jelentős további esése következtében az import még erőteljesebben. Ezzel a külkereskedelmi aktívum a tavalyi stagnálás után idén 6,7 milliárd euróról 8 milliárd euróra emelkedik. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma azonban kissé csökken, elsősorban a fejlesztési célú EU-transzferek mintegy 2 milliárd eurós csökkenése miatt.

A tavalyi 0,2 százalékos árszínvonal-csökkenés után 2015 első felében még várhatóan folytatódik a defláció, de az év egészében mintegy 0,5 százalékos infláció várható. A monetáris tanács az alapkamat változatlanságát sugallja, de az ECB lazításával összefüggésben minimális kamatcsökkentés, a Fed kamatemelése miatt esetleg romló finanszírozási feltételek hatására kamatemelés sem zárható ki a kutatók szerint. Az euró árfolyama a tavalyi 308,7 forintos átlaghoz képest gyengülni fog 315 forintra - vélik a GKI kutatói.

Prognózis (éves változás, százalék)
Megnevezés20142015
GDP3,22,0
Ipari termelés7,55,0
Beruházások15,00,0
Építés-szerelés15,03,0
Kiskerforgalom4,02,0
Kivitel változása (folyó áron, euróban)3,53,5
Behozatal változása (folyó áron, euróban)4,01,0
Külkeregyenleg (milliárd euró)6,78
Folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege (milliárd euró)8,07,7
Euró átlagos árfolyama (forint)308,7 (tény)315,0
Államháztartás hiánya (pénzforgalmi,milliárd forint)825,7 (tény)800,0
Bruttó átlagkereset2,72,3
Fogyasztói árax-0,2 (tény)
0,5
Fogyasztói árindex az időszak végén
(éves változás, százalék)-0,7 (tény)1,5
Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%)7,1 (tény)7,3
Forrás: GKI