Az épülő magyar-szlovák földgázvezeték 1135 magántulajdonban álló ingatlant érint, 3733 tulajdonossal. Az érintett tulajdonosok közül 2358 esetben sikerült megkötni az elhelyezési célú szolgalmi jogi megállapodást, míg 1375 tulajdonosnál a kormányhivatal hatósági döntés keretében teremtette meg az építési jogosultságot. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozom, hogy az 1375 tulajdonos csaknem 10 százalékát teszik ki az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonosok, illetve azok, akik elhunytak és az örökös személye az eljárás időtartama alatt nem vált ismerté - derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Juhász Ferenc MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére adott írásos válaszából.

A régi vezeték mellett épül az új

A magyar-szlovák összekötő földgázvezeték magyarországi szakasza Balassagyarmat és Vecsés között csaknem 88 kilométeren, a meglévő és üzemelő szállítóvezetékek mellett, azoktól 5-11 méterre létesül. Az üzemelő szállítóvezetékek miatt az ingatlanok használatát mintegy 30-40 éve jogszabály korlátozza (például 60 centiméternél mélyebben nem lehet szántani).

A tervezési folyamat 2011 őszén kezdődött a földgázvezeték nyomvonalának és telepített létesítményeinek helymeghatározásával. A vezetékre vonatkozóan környezetvédelmi hatástanulmány, ennek keretében pedig ökológiai helyszíni felmérés, valamint örökségvédelmi hatástanulmány készült, azt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség készítette. Ennek keretében 2012 áprilisában közmeghallgatásokat is tartottak. Majd a kiviteli tervezésnél ismételt, dokumentált egyeztetések folytak az önkormányzatokkal, a területileg illetékes nemzeti parkokkal, a nyomvonallal keresztezett és megközelített közművek kezelőivel, üzemeltetőivel (70 közműkezelővel és közmű-üzemeltetővel, 569 helyszínre), az építési engedélyezési eljárásoknál szakhatóságként bevont hatóságokkal (32 hatósággal), továbbá a nyomvonallal érintett ingatlanok tulajdonosaival az építéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megszerzése érdekében - sorolta a tárcavezető.

Legalább ötezer forintot fizettek

A vezetékkel összefüggésben az elhelyezési bányaszolgalmi jogi kártalanítás alapján történt kifizetés. A kártalanítási összegek ingatlanonként és tulajdoni hányadonként változnak, annak mértéke az érintett terület forgalmi értékétől, művelési ágától, fekvésétől, nagyságától függ . A kártalanítási összeg minimuma ötezer forint volt, még abban az esetben is, ha több száz fő volt az ingatlantulajdonosok száma és a tulajdoni hányad arányában kisebb kártalanítás illette volna meg a tulajdonost. A legmagasabb kártalanítási összegek elérték a több millió forintot.

Az elhelyezési célú bányaszolgalmi jognál azon ingatlanok esetén, ahol a tulajdonosokkal a megállapodások létrejöttek, vitás kérdés nem maradt fenn. Ahol ezt a jogot a kormányhivatal hozta létre, mindössze 16 ingatlan 71 tulajdonosa kezdeményezte a határozat bírósági felülvizsgálatát, ez a földgázvezetékkel érintett tulajdonosok kevesebb mint 2 százaléka - olvasható a válaszban.

Kevés kisajátítás kellett

Kisajátítási eljárásra a nyomvonali szakaszon nem volt szükség. A telepített létesítményeknél (Balassagyarmat nemzetközi mérőállomás, Romhány szakaszoló állomás, Rád szakaszoló állomás, Szada kompresszorállomás, Vecsés indítóállomás) - mivel a földgázvezetéki technológia a föld felszínén helyezkedik el és ott helyezik el a kiszolgáló létesítményeket is, nem bányaszolgalmi jogot alapítottak, hanem megvásárolták az ingatlant vagy egyezség hiányában adásvételt pótló kisajátítás történt. A szadai állomás létesítésével összefüggő kisajátításnál a kivitelezésért felelős Olajterv-csoport adásvétel címén négyzetméterenként 700 forintos vételi ajánlatot tett. Ezt az összeget a tulajdonosok nem fogadták el, velük a hónapokig tartó egyeztetések sem vezettek eredményre. A kormányhivatal a kisajátítási eljárás lezárásáként 300 forintos kártalanítási összeget állapított meg. A benyújtott jogorvoslati kérelmeket a kivitelezésért felelős OTF Fővállalkozó Zrt.-től kapott tájékoztatás alapján a tulajdonosok visszavonták - olvasható a válaszban.