Érdekes dolgok derültek ki a béremelésekről

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kiscégek körében - derül ki a Policy Agenda elemzéséből.
Szabó Zsuzsanna, 2017. november 29. szerda, 09:59

A gazdasági válság kezdete óta, egészen 2016-ig a nettó bérek átlagos növekedési üteme évente 5,6 százalék volt. A 2016-ban kötött kétéves bérmegállapodás eredményeként idén év elejétől 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum. Ennek hatására az első kilenc hónapban a bérek 13 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, amiből a versenyszféra 11, a közszféra 16 százalékos növekedéssel vette ki a részét.

Az talán meglepő lehet, hogy az átlagbér emelkedése még a minimálbér emelésének a szintjét sem érte el, ami persze azt is jelenti, hogy a cégek egy része kivár, és megnézi, a piaci mozgások, a legkisebb keresetűek bérének "beállása" milyen következményekkel jár. Azaz a Policy Agenda szerint a mostani béremelések mögött első körben inkább a kötelező bérek emelése húzódik meg.

Létszám-kategória szerint csoportosítva a cégeket, az látszik, hogy miközben a versenyszférában dolgozók (csak az 5 fő feletti foglalkoztatókat vizsgálja a KSH) 34 százaléka dolgozik 50 fő alatti vállalkozásnál, addig a fizetésük 25 százalékkal volt kisebb az elmúlt években, mint az átlagfizetés. Ugyanez a középvállalkozásoknál már 1 százalékos bérelőnyt mutat az átlaghoz képest. A nagyvállalatoknál ez a változás plusz 19 százalék.

Máshogy érintette a cégeket

Az idei béremelési hullám azonban máshogy érintett a három csoportot, mint amit megszoktunk - állítja a Policy Agenda. A kisvállalkozások átlagosan 13 százalékkal emelték a béreket, a középvállalkozások 15, a nagyvállalatok pedig már jóval szerényebb mértében, 9 százalékkal. Elsőre tehát úgy tűnik, hogy most jött el a kisvállalkozások, és az ott dolgozók ideje. Valójában azonban sokkal prózaibb okok állnak a folyamatok mögött: legalizálódnak a jövedelmek.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a különböző cégméretek közötti bérkülönbséget az (is) magyarázhatja, hogy eltérő szektorokban működnek - jegyzi meg a Policy Agenda, de azt is hozzáteszi, hogy ezt viszont cáfolja a kiskereskedelem. A bolti eladó ugyanis nagyjából ugyanazt a jellegű feladatot végzi egy hipermarketben, mint egy kisboltban, de ennek ellenére 42 százalékkal többet keresett egy nagy cégnél dolgozó, mint egy kisvállalkozás hasonló alkalmazottja. Miután azonos munkakörökben könnyű a mozgás, ezért nehéz elképzelni, hogy ekkora bérkülönbséget elviselne a piac. Ezért inkább az a valószínűbb, hogy a "borítékba" adott, azaz nem adózott bérkiegészítésekkel "kompenzálták" a kisboltok a dolgozókat.

A kicsiknél jobban nőttek a bérek

Az idei béremelésnél ennek a kompenzációnak a "kifehéredését" látjuk - derül ki az elemzésből. Az 50 fő alatti cégeknél 16 százalék felett nőttek a bérek (10 fő alatti cégeknél még ennél is jobban, 18 százalék feletti mértékben), miközben a 250 fő feletti vállalatoknál 11 százalékos volt a béremelkedés.

Az első adatok alapján nem csak azt lehet látni, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók bérei jobban nőttek, mint a nagyobb cégeknél, hanem azt is, hogy az alacsonyabb bérszínvonalú megyék is valamelyest felzárkóznak. Miközben Budapesten idén a nettó bérek 11 százalékkal nőttek az előző évhez képest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (ahol évek óta a legalacsonyabbak a bérek) 15,6 százalékkal. A Policy Agenda szerint ennek egyértelmű oka, hogy az országnak ebben a keleti régiójában a minimálbéren való foglalkoztatás sokkal elterjedtebb, mint Budapesten.

És akkor mekkora volt a valódi béremlés?

Nagy kérdés azonban, hogy ez mekkora valódi béremelést jelentett. Nem arról van-e inkább szó, hogy a korábbi borítékba adott pénzek váltak legálissá, és adózottá. Ha a belkereskedelmi forgalom alakulását nézzük, akkor az utolsó negyedévben az Észak-Alföldön ugyan 5,9 százalékkal többet költöttek az emberek, mint egy évvel korábban, és ezzel az országos átlag felett nőtt a kereskedelmi forgalom, de ez még távol van attól, ami elvileg a nettó bérek növekedéséből "származhatna" - jegyzi meg az elemzés.

A Policy Agenda tehát úgy véli, a béremelésnek van egy munkaerőhiány által mozgatott része, de ennek mértéke elmarad attól, amit a minimálbér emelése rákényszerít a piaci szereplőkre. Azaz, ha a cégek elejét akarják venni a munkaerőhiányos helyzet további eszkalálódásának és a fokozódó elvándorolásnak, akkor a "kompenzációs" béreket tovább kell fehéríteniük. Ennek a szükségessége pedig különösen a kiscégeknél vetődik fel - vélik az elemzők.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2017.12.01 08:15

@atombandi:
Írtam neked ezt korábban:
"Idejönne egy német, svéd, angol, akárki pont ugyanúgy játszaná ki a rendszert, mint amennyire a helyi rendszer megengedi illetve rákényszeríti. Az egész egy nem teljesen tudatos (vagy egyeseknél teljesen tudatos) kockázat-nyereség elemzés."

És úgy éreztem nem ment át a dolog. Akkor most ugyan nem idejövetelről van szó, hanem egyenesben Osztrákia (ma reggel futottam bele): http://heartandspades.blog.hu/2017/11/30/ausztriai_idenymunka_tomegszallas_alacsony_ber_kipakolt_egy_kelet-europai_szezonmunkas

Magyarul az osztrák foglalkoztatók (odahaza) kijátszák a rendszert, ha kicsi az esély a bukásra (az átvert nem beszél nyelvet, nem ismeri a jogait, törvényeket, stb így kicsi a feljelentés esélye), a nagyobb pénz reményében.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2017.11.30 12:45

@rigolya:
Majd gyere vissza, ha... á, olyan nem lesz. Bruhhahahahahahahahaha!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2017.11.30 12:27

@terabit: "Bajnai handikepje e-tekintetben annyi volt, hogy a kb évi 300mrd hiányzott a költségvetésből, ami most ennek a kormánynak megvan, "

Ma már ez több! 2010-ben 0,5%-kal emelték is a nyugdíjjárulékot orbániában!

Egyébként csak ez a tétel majd 1% GDP...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2017.11.30 12:24

@terabit: "Az EU források GDP növelő szerepét kissé egyoldalúan nézitek. Mondhatnám mantra szintre emelkedett. Általában fogják a támogatásokat - kifizetéseket majd ezt összegezve hasonlítják a GDP-hez, kijön valami 4-5% ami egyszerűen marhaság."

Amikor 4!-5% GDP arányos kiadást odadob az EU kis hazánknak, akkor annak semmilyen építőipart hajtó-béreket felhajtó szerepe nincs...

BRUHAHAHHAHAHHAHAHHAHAAA!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2017.11.30 12:23

@terabit: "A manyup a bérekhez nem tett hozzá semmit, előtte is utána is ugyanannyi játulékot kellett fizetni, visszacsatornázták azt, amit korábban kicsatornáztak. "

Elköltötték... az tényleg nem tett hozzá semmit, ugye?!

Bruhahahhahahaaa!!!

Maga manapság nagyon vicceske!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html