Az alacsony betéti kamatok, a drága banki szolgáltatások és a 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel lehetősége miatt már 2013 eleje óta lendületesen nő a készpénzállomány Magyarországon. 2016 volt az első év, amikor a növekedés lendülete érezhetően lassult, de ettől függetlenül tavalyhoz képest november végéig közel 200 milliárddal emelkedett a készpénzállomány, és bár adatok még nincsenek, szinte biztos, hogy az ünnepek tovább növelték ezt a különbség. Az idén a teljes állomány átlépte a 4500 milliárd forintot.

A legfrissebb, szeptember végi adatok szerint 440 millió darab bankjegy és 1,6 millió érme van forgalomban. Előbbiek értéke 4364 milliárd forint, utóbbiaké mindössze 62 milliárd. Míg bankjegyekből a nagyobb címletekből van több, az érméknél fordított az arány. Húszezresből 125 millió, tízezresből 160 millió van forgalomban, szemben a 40 millió ötszázassal és a 65 millió ezressel. Az érmék közül minden harmadik ötforintos, 535 millió van belőle, kétszázasból viszont csak 128 millió darab forog.

Forrás: MNB, Napi.hu-gyűjtés

Az idei év az új húszezresek elterjesztésének éve volt, amelyet 2015 végén bocsátottak ki. Szeptember végére a húszezresek 70 százaléka már új volt és a régi bankjegyeket 2017. december 31-ig lehet használni. Korábban az MNB a tízereseket újította meg, idén pedig a kétezres és ötezres bankjegyeket is bemutatta, amelyekkel márciustól lehet majd találkozni a forgalomban.

Drága mulatság

A hatalmasra duzzadt készpénzállomány és a bankjegyek megújítása sok milliárd forintot emészt fel minden évben. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor az MNB korábban azt írta a Napi.hu-nak, hogy hosszú távon az új, fejlesztett bankjegyek gyártási költsége a jelenlegi ráfordításnál alacsonyabb lesz, így tehát a bankjegycsere által generált extra ráfordítások hosszú távon megtérülhetnek.

A jegybank egyébként 2015-ben összesen 10,9 milliárd forintot költött a bankjegyekre és az érmékre, jóval többet, mint az azt megelőző években bármikor. Az idei első félévben 7,9 milliárd volt a számla, vagyis várható, hogy a teljes éves összeg meghaladja majd a tavalyit.

Az MNB, amely korábban sokat spórolt például az egy- és kétforintosok kivonásával vagy a kétszázas érmére cserélésével, most nem tervezi az ötforintosok kivonását, azt ugyanis nem indokolják a felhasználói igények, azaz szükség van a legkisebb pénzérmére.

Felébredtek

Míg az elmúlt években a kormány a készpénzállomány felduzzasztását segítette elő döntéseivel, az utóbbi időben több olyan nyilatkozatot is lehetett hallani, amely alapján most már a folyamat megfordításában érdekeltek.

Az MNB egy 2011-es számítása szerint a készpénzgyártás költségét többszörösen haladja meg a készpénz társadalmi összköltsége, amelybe a szállítás és a raktározás is beletartozik. Ez az összeg a GDP 1,5 százalékát is elérheti. Éppen ezért szorgalmazza az elektronikus fizetési módok elterjesztését. Ez egyébként egybecseng a kormány szándékával is, amely infrastruktúrabővítésre terminálonként 80 ezer forintos támogatást adna az elfogadóhelyeknek. A tervek szerint több tízezer új terminál lehet majd az országban.