"A szabadság felelősséggel is jár, nem puszta negatív fogalom, nem pusztán azt jelenti, hogy minden kötöttségtől mentes vagyok és a másik emberre sem kell, hogy tekintettel legyek. Ez már nem igazi szabadság. Hanem értékek megvalósítására, javak megszerzésére, szolgálatára való és szolgál az igazi szabadság. Ilyen értelemben tehát a szolidaritásnak a küldetését vagy a szolidaritásnak a feladatát is magában foglalja a helyes értelemben vett szabadság. Így kerülnek elő azok a csoportok, akiknek erre a szolidaritásra szerintünk különösen is szükségük van. Ilyenek lehetnek bizonyos országokban azok a nők, akik valamilyen elnyomásnak vagy erőszaknak az áldozatai" - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

"Aztán ilyenek lehetnek például a bevándorlók. Sokarcú probléma. Bizonyos mediterrán országok, Olaszország, Görögország lakossága, de részben egyházi vezetői is látnak abban fantáziát, hogy osszuk el a bevándorlókat és a többi országok is vegyenek át egy bizonyos kontingens. Ugyanakkor érzik azt a problémát is, hogy hát valahogy azt is meg kell határozni, hogy ki léphet be, ki nem léphet be. De az egyháznak itt is van egy elsődleges küldetése, ez pedig a nyomorúságban, bajban, szükségben lévő embernek járó, embernek szóló segítség" - fogalmazott az esztergom-budapesti érsek.

"A parancs a szolidaritás, ez teljesen egyértelmű. Jézus Krisztusnak a radikális tanítása olyan tanítás, ami a saját korában is megbotránkoztatta a környezetét, mert azt mondták, hogy ki tudja ezt mind megtartani. És mégis az ellenségszeretet parancsa, azt hiszem, ennek a legmagasabb foka, amikor már azt sem nézzük, hogy tulajdonképpen milyen az illetőnek a beállítottsága, hanem csak azt, hogy nyomorúságot, szükséget szenved" - hangsúlyozta a bíboros.

"Természetesen az államoknak joga és kötelessége az, hogy valamilyen szinten a közrendet biztosítsák, hogy igyekezzenek annak a közösségnek az igazi javát szolgálni, amit képviselnek. Ez azonban ezzel a konkrét és nagyon közvetlen szeretetparanccsal együtt kell hogy működjön, és nekünk elsődleges az, amit a mindennapi életben közvetlenül találunk. Tehát ha találkozunk az éhezővel és tudunk enni adni neki, tegyük meg. Ez azonban önmagában még nem oldja meg ezt a hatalmas világméretű problémát" - jelezte Erdő Péter.

"Éppen ezért azt mondja a nyilatkozat, hogy egyrészt tegyünk meg mindent, hogy megmentsük a bevándorlókat, akik a Földközi-tengeren át érkeznek, ugye Olaszországban elsősorban ezt érzik, másrészt, hogy megszüntessük a kétségbeesett elvándorlás okait, és lehetővé tegyük, hogy mindenki békében élhessen a saját eredeti hazájában. Ehhez valóban a gazdasági világrendet kellene igazságosabbá tenni, a politikai viszonyokat kellene békésebbé tenni egész kontinenseken" - fejtette ki az esztergom-budapesti érsek.

"Tehát a hívő számára az azonnali és hatékony segítség, az egy abszolút parancs. Mindenki, amit tehet, tegye meg. Másrészt az államok számára pedig megmarad az igazi közjóért való felelősség, de ebbe az emberség is beletartozik" - mondta Erdő Péter.