BUX
38616

Erre figyelnek Lázár kémei - itt a teljes jelentés

A magas államadósságot és az energiabiztonságot látja a magyar gazdaság és az ország nemzetbiztonságának achilles-sarkának Lázár János, polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt felügyelő minisztert. A magyar kémek épp ezért a gazdasági hírszerzésre is fókuszálnak, a felügyelő miniszter szerint az IH ma már felveszi versenyt a pénzügyi elemzőcégekkel. Jelentős pénzügyi és személyzeti fejlesztések lesznek a hárshegyi sasfészekben.

Papp Zsolt, 2014. június 24. kedd, 07:11

Európa egyik legerősebb hírszerző szolgálatává szeretné fejleszteni a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt három éven belül az annak működését felügyelő Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter - ez derül ki a kinevezés előtti meghallgatáson tartott nemzetbiztonsági bizottsági nyilvános jegyzőkönyvből, amely most került fel a parlament honlapjára. (A nyitóképen Lázár János a IH-t vezető Pásztor István vezérőrnaggyal látható. A kép Pásztor 2012-es kinevezése előtt készült a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén.)

Lázár János miniszterelnökségi államtitkár már két éve felügyeli a hírszerzést, az megelőző két évben a szolgálat a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozott - ez utóbbi politikai és diplomáciai baklövésnek bizonyult, ezt ismerte a fel a kormány is, ezért került a Miniszterelnökséghez 2012-ben.  A 2010 előtti húsz évben a IH és a másik két polgári titkosszolgálat felügyeletét tárca nélküli miniszter látta el a kormányokban.

Lázár szerint továbbra is szerencsés demokratikus megfontolásokból, hogy a különböző titkosszolgálatok más-más miniszterek felügyelete alá tartozzon, így a polgári vonalon nem várható hasonló intézmény-összevonás, mint amire sor került 2010-ben a katonai felderítés és elhárítás esetében. Lázár a IH élén sem tervez cserét, így a hivatalt továbbra is Pásztor Istvan főigazgató vezeti.

Az Információs Hivatal komoly fejlesztés előtt áll: az elkölthető költségvetés források már az idén 31 százalékkal vagyis 2,4 milliárd forinttal emelkedtek, így idén már 11,2 milliárdból gazdálkodhat az IH. Lázár nem említette, de a Miniszterelnökség idén a költségvetés tartalékából 3,9 milliárd forint támogatást kapott nem ismert célokra - amikor az átcsoportosítást firtattuk a Miniszterelnökség csak annyit közölt, hogy arról nem szolgálhat részletekkel, mondván az államtitkot képez. Magyarán nem kizárt, hogy az IH költségvetése egy év alatt közel megduplázódott.

Kis magyar titkosszolgálat-tan
Jelenleg Magyarországon három titkoszolgálat és az őket technikai értelemben kiszolgáló (lehallgatás, megfigyelés, követés, elektronikus és más információszerzés) Nemzetbiztonsági Szakszolgálat működik. Polgári vonalon a védelemért (kém)elhárításért az alkotmányos rend védelméért a belügyminiszter által felügyelt Alkotmányvédelmi Hivatal felelős, míg a - jellemzően külföldi - hírszerzés az Információs Hivatal feladata. A katonai vonalon megszűnt az elhárítás/felderítés kettőssége, ezen feladatokat együtt látja el a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. Nem klasszikus titkosszolgálat, de részben titkosszolgálati eszközöket és munkát végezhet a Terrorelhárítási Központ vagy épp a rendőrség és a közszolgálati belső elhárításaként tevékenykedő Nemzeti Védelmi Szolgálat.

Folyamatos a kémcasting

Nem csak a költségvetésben, de létszámban is komoly fejlesztések lesznek a sasfészekben: a legutolsó nyilvános - 2013-as - költségvetési adatok szerint az IH 720 főt foglakoztat; a 2014-es költségvetésben már nem szerepel ez az adat. Lázár a meghallgatásán elmondta, hogy 2018-ra a jelenleginél 30-40 százalékkal több alkalmazottat szeretne látni, vagyis a ciklus végére akár ezer fő is dolgozhat a magyar felderítésben. (Más kérdés, hogy a gyakorlott hírszerző/elemző nem az utcán terem, így az ambiciózus létszámtervek ellenére sem fog ez azonnal hatékonyságban megmutatkozni - A szerk.)

Megy a kémcastingolás, ugyanis "ezres nagyságrendű azon fiatalok száma, akik a látókörünkbe kerülnek, akik számára meg szeretnénk nyitni a hírszerzői pálya lehetőségét, és mondjuk, egy ezres mintából 30 ember felel meg" - fogalmazott a miniszter a meghallgatáson. Nem csak személyi, hanem technikai fejlesztésekre is szükség van Lázár szerint, ugyanis ezen a téren az IH nagyon messze jár a világ élvonalától.

Pénzügyi elemzők lettek a magyar kémek

Magyarország esetében két komoly nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági kockázatot nevezett meg Lázár: ez a pénzügyi kockázat és az energiabiztonság. Az előbbi a magas magyar államadósságból fakad, amelynek jelentős része ráadásul külföldiek kezében van. Ezért külön figyelemmel kell követni - hírszerzési eszközökkel is -, hogy Magyarország megítélése a pénzügyi világban hogyan változik, hogyan lehet fenntartani, erősíteni a magyar kötvénypiaccal szembeni bizalmat. Így részben az IH feladata is elhárítani azokat az akciókat, amely veszélyezteti az ország gazdasági biztonságát. Ma már létezik az a tudás az IH-belül is, ami felveszi a versenyt a profi pénzügyi elemző szervezetekkel.

Az energiabiztonság kapcsán Lázár elmondta, hogy véleményük szerint önmagában a Paksi Atomerőmű orosz fejlesztése nem jelent többlet nemzetbiztonsági kockázatot - ugyanis ezen a területen több mint negyven éve tartó napi együttműködés van orosz cégekkel és állami szervezetekkel. Az ukrán válság némileg átírhatta volna ezeket a szempontokat, ám pragmatikus szempontokból Magyarország érdekelt nyugodt együttműködésben Oroszországgal, hisz a földgáz 85-90 százaléka onnan érkezik. Az Oroszországgal szembeni szankciók "csak nehezebb helyzetbe hozhatják" Magyarországot - fogalmazott Lázár.

Az USA-val való viszonyt mérgezik a NSA adatgyűjtési ügye, amit Edward Snowden, volt NSA-alkalmazot robbantott ki. Lázár szerint ezért a hónapok óta késő új budapesti USA-nagykövetnek azzal kell kezdenie, hogy az ügyet kitárgyalják a nemzetbiztonsági bizottságban. Lázár elmondta, hogy tudomása szerint Magyarországon is folytak adatgyűjtések, ráadásul olyanok, amelyek kifejezetten a döntéshozók magánéletére fókuszáltak. Ilyen megfigyeléseknek csak zsarolás lehetett a szándéka - vélekedett Lázár János. A NSA-botránytól függetlenül Lázár a CIA-vel valamint a német és izraeli titkosszolgálattal "kiemelten fontosnak tartja az együttműködést".

Lázár: az ukrán válság próbatétel volt a titkoszolgálatoknak
"Én úgy hiszem, hogy aki a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja volt április 6-a előtt, bizonyíthatja, hogy az ukrán helyzet kapcsán a katonai titkosszolgálat, a polgári titkosszolgálat, a két hírszerzés, az elhárítás, ezek a szervezetek, amelyek hírszerzési vagy elhárítási kapacitással és jogkörrel rendelkeznek, jól teljesítettek. Lehetett volna jobban, én mindig tudok kifogást találni a munkatársaim munkájában, ebben jó vagyok, de azt hiszem, jól teljesítettek. Tehát a magyar kormánynak adekvát információi voltak arról, hogy mi történik Kijevben. Most itt próbálom nem szétfeszíteni a nyilvános ülés kereteit, de itt vissza kellett menni oda, hogy ahhoz, hogy az ember tudjon valamit, ott kell lenni, tehát itt alapképességek és -készségek újraélesztéséről is szó van. Az ukrán válság egy próbatétel volt, egy kihívás volt, egy szakmai lehetőség volt a hírszerzés szempontjából, és megfelelt, azt hiszem, ezen. A katonai hírszerzés kiválóan működött." (...)"Tehát az ukrán válság magyar álláspontja, az ukrán válságban Orbán Viktor álláspontja úgy érthető meg kül- és belföldön egyaránt, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar kormány elsődleges kötelessége, hogy a határon túli magyaroknak védelmet nyújtson. (...)Ugyanakkor volt olyan pillanat az elmúlt egy évben vagy az elmúlt fél évben, amikor reális veszélye volt egy nagy migrációs hullámnak, egy eszkalációnak. Tehát van egy belbiztonsági problémánk is, hogy ha olyan a helyzet, mi van, ha a magyarok elhagyják ezeket a területeket, hogyan kezeljük ezt befelé, milyen lépéseket, milyen operatív lépéseket kell megtennie a kormányzatnak."