Nagyon gyenge lett a kedden publikált, második negyedéves GDP statisztika, a Napi-konszenzus által várt 2,3 százalékkal szemben csupán 1,5 százalékkal növekedett a magyar gazdaság. Az első becslés ugyan korlátozott adatbázisra épül és csak a termelés oldaláról készült, ám már így is látszik néhány, alapvető folyamat.

A mezőgazdaság sem segíthetett

Ahogy az a havi ipari adatokból is látszott, a kibocsátás növekedési üteme jelentősen lecsökkent a második negyedévben a korábbiakhoz képest, és elsődlegesen ez okozta a gyengébb adatot - mondta a Napi Gazdaság Online kérdésére Bedekovics István, a KSH szakértője. A mezőgazdaság esetén ugyan látszik némi emelkedés, de a szektor jóval kisebb súllyal rendelkezik, ami nem tudta ellensúlyozni a gyengébb ipari termelést. Az építőipar továbbra is gyászos állapotban van, az éves mínusz 10 százalék körüli, itt az első negyedévhez képest érdemi elmozdulás nem történt. A szolgáltatások esetén pedig hasonlóan, stagnálás közeli állapot látszik az első adatok szerint - fogalmazott a statisztikai hivatal munkatársa.

A hazai növekedési adatok ugyan kiábrándítóak, azonban a reggel megjelent, a várakozásokat mélyen alulmúló német növekedési adatok fényében kevésbé tűnnek meglepőnek - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A külső kereslet jelentős mérséklődése ellenére azonban a nettó export növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív lehetett. A háztartások fogyasztása stagnálhatott, míg a beruházások a jelentős számú és egyes esetekben óriás méretű feldolgozóipari beruházások ellenére sem növekedhettek - véli a szakértő.

Még az adat megjelentése előtt látszottak a komoly, lefelé mutató kockázatok: a legfontosabb konjunktúra indikátorok - ipar, építőipar, kiskereskedelem - mindegyike csökkent az első negyedévhez képest, néhány közülük ráadásul jelentős mértékben, miközben éves összevetésben a kiskereskedelmi forgalom dinamikája stagnált, az építőipar és az ipar dinamikája pedig számottevően romlott az előző negyedévhez képest - vélik az OTP Bank elemzői.

Egyedül a mezőgazdasági teljesítmény nőhetett az első negyedévhez képest érezhető mértékben, azonban a mezőgazdaság súlya egyrészt nagyon kicsi, másrészt az előzetes terméseredmények alapján nagy valószínűséggel nem lehet számítani kirobbanó teljesítményre még a tavalyi gyenge eredmény ellenére sem.

Borúsak a kilátások

A jövőbeni kilátásokat illetően egyáltalán nem optimisták a szakértők. A külső konjunktúra meredek mérséklődése várható, miközben a szárnyaló svájci frank a még növekedésnek sem indult fogyasztást foghatja vissza a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése ellenére is - véli a Takarékbank elemzője. Így nem várható a gazdaság gyorsulása a következő negyedévekben sem, azonban a negyedik negyedévben bázis- és naptárhatások miatt kisebb gyorsulás lehetséges. A jövő évi növekedési kilátásokat csupán a kecskeméti Mercedes gyár üzembe helyezése, illetve az Audi és Opel beruházásai húzhatják, miközben a fogyasztás a kormány intézkedései miatt továbbra sem gyorsulhat. Ezek alapján a szakértő a növekedési előrejelzéseit jelentősen mérsékelte, az idén a GDP növekedése aligha haladja meg a 2 százalékot, míg jövőre ennél valamivel magasabb lehet.

Az OTP Banknál is komoly kockázatokkal számolnak, az egész éves növekedési teljesítményt azonban nagyon erősen befolyásolja, hogy az év utolsó harmadában már a háztartások rendelkezésére áll majd a nyugdíjpénztári reálhozam, aminek fogyasztást élénkítő hatását nagyon nehéz megbecsülni, mivel egy egyszeri, nagy összegű kifizetésről van szó. Szintén nehéz megmondani, hogy mennyien fogják igénybe venni az árfolyamrögzítés lehetőségét az adósmentő csomag keretében, illetve, hogy a csökkenő törlesztési terhek mennyiben fogják emelni a fogyasztást - fogalmaznak az OTP szakértői.