BUX
39279

Értékelték az elmúlt két évüket Kaczynskiék

Közép-Európában egy gazdasági, infrastrukturális hálózatrendszer és egy erős politikai tényező kiépítésére van szükség, amely ellensúlyt jelent az európai viszonyrendszeren belül - hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke kedden Varsóban, a félidejéhez érkezett kabinet eddigi kétéves tevékenységét értékelő, Beata Szydlo kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.

Szabó Zsuzsanna, 2017. november 14. kedd, 21:05

A konferencián a Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányzásának első két évét foglalták össze. A Szydlo által korábban kilátásba helyezett részleges kormányátalakításról Kaczynski hétfő esti tévéinterjúban elmondta: a részleteket decemberben ismertetik.

A félidős PiS-kormányzást értékelve, Kaczynski külpolitikai viszonylatban kiemelte a regionális, a kelet- és közép-európai térség észak-déli tengelyén folytatott együttműködést, elsősorban a visegrádi csoport (V4) és a Három Tenger Kezdeményezés keretében. Az utóbbit "nagy, az Egyesült Államok támogatását élvező vállalkozásnak" minősítette, amely szerinte egyensúlyszerepet tölt majd be Európában, és amelynek résztvevői számára az együttműködés megerősítést jelent.

"Megerősödik természetesen Lengyelország is, amely a legnagyobb a csoport tagjai között" - fűzte hozzá Kaczynski.

A PiS programjának a belpolitika terén megvalósított pontjai közül Kaczynski a kormány szociális programjára összpontosította a figyelmet. Kiemelte a családtámogatási programot, a munkanélküliség csökkentését 5 százalékos szint alá. Megemlítette a gazdaság fejlesztését célzó úgynevezett Morawiecki-terv elindítását is.

A kormányzati ciklus hátralévő részében Kaczynski szerint a PiS-kormány az olcsó bérlakások építését támogató, tavaly már meghirdetett programot valósítaná meg. Ebben az összefüggésben a PiS elnöke - a lakáshitelek kezelésével küzdők helyzetére célozva - a "hitelrabság" megszüntetéséről beszélt.

Megváltoztak a politikai körülmények

Kaczynski a PiS által kezdeményezett reformoknak, ezen belül az igazságügy átszervezésének folytatását helyezte kilátásba annak ellenére, hogy - mint mondta - a reformfolyamat "politikai körülményei július 24. után megváltoztak". Ezzel arra célzott, hogy aznap Andrzej Duda államfő bejelentette két bírósági törvény megvétózását. A Duda által beterjesztett új tervezetekről a lengyel szejm várhatóan november elején tárgyal, miközben a PiS már nyáron életbe léptette volna a reformot.

Kaczynski szerint a PiS mégis elszánt a reformprogram megvalósítására, ehhez viszont egynél több kormányzati ciklusra van szükség, ezért a párt politikája "arra irányul, hogy a kormányzása hosszabb ideig tartson".

"Terrormentes állam"

A mélyreható bírósági reform befejezésének szükségességéről beszélt Beata Szydlo is, ő viszont reményének adott hangot, hogy ezt még a jelenlegi kormányzati cikluson belül sikerül megvalósítani. A kormányfő a családot, a fejlődést és a biztonságot nevezte politikája alappillérének. Az utóbbi kapcsán áttörésnek minősítette a tavalyi varsói NATO-csúcstalálkozón a szövetség keleti szárnyának megerősítéséről hozott döntéseket, s a migrációs válság kapcsán kitért arra is, hogy Lengyelországot európai viszonylatban "terrormentes államnak" tartják.

"A migrációs válságot illetően az Európai Unió (EU) megváltoztatta látásmódját" - szögezte le Szydlo. Lengyelországnak a válság kezelési módjára vonatkozó álláspontját "határozottnak és rendíthetetlennek" minősítette. Mintaszerűnek nevezte a közel-keleti konfliktusokban érintett országokban nyújtott humanitárius segítségnyújtást.

"Ezt a vitát megnyertük, a visegrádi csoport (V4) is, mi is" - mondta. A V4 és Lengyelország "következetesen példát fog mutatni a migrációs politikában úgy, hogy az európaiak biztonságban érezzék magukat" - jelentette ki.

A 2015. november 16-án beiktatott PiS-kormány támogatottsága a kormányzati ciklus elején 35 százalékos volt, az elmúlt hónapokban viszont növekedett, november elején a CBOS lengyel állami közvélemény-kutató intézet szerint 45 százalékot ért el, miközben a fő vetélytárs, a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a voksok 17 százalékára számíthatna, ha most tartanák a választásokat.