BUX
38657

Eshet-e a forint? - vélemények az MNB-ből

Az MNB monetáris tanácsának tagjai legutóbb egyöntetűen az irányadó ráta 6,00 százalékon való tartásáról szavaztak. Abban már eltérő a helyzet megítélése, mi várható a forint árfolyamában.

NAPI Online, 2006. április 15. szombat, 11:26

A kamatdöntéshez kiadott jegyzőkönyv szerint a tanács úgy vélte, az állami költségvetésben az első két hónap folyamatai megerősítik annak kockázatát, hogy az éves hiány meg fogja haladni az MNB novemberi inflációs jelentésének alappályájában előrejelzett szintet. A forint gyengülését külső sokknak tulajdonítja a testület: a főbb pénzügyi piacokon márciusban emelkedtek a kamatemelési várakozások, megnőtt a volatilitás, aminek hatására a befektetők a feltörekvő piacokon is mérsékelték kockázati kitettségüket.


Hozzáteszik: míg a térség többi devizája esetében a leértékelődés inkább korrekciót jelentett az elmúlt hónapok történelmi csúcsai után, addig a forint esetében 2004 eleje óta nem tapasztalt szintekre gyengült az árfolyam. A gyengülés a külföldi szereplők lassú ütemű, de folyamatos forinteladása mellett ment végbe, a nem rezidensek forintkockázat-kitettsége márciusban összesen 220 milliárd forinttal csökkent. Az állampapír-piacon az elmúlt egy hónapban ugyanakkor folytatódott a külföldiek jelentős aukciós kötvényvásárlása.


 


A kamatdöntésen a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az elsősorban globális folyamatok által kiváltott, közelmúltban tapasztalható árfolyam-változékonyság, fokozottan előtérbe helyezi a hazai egyensúlyi problémákat. A Fed és az EKB kamatemelései után kialakult nemzetközi környezetben a befektetők várhatóan jobban különbséget tesznek az országok között, és ez a forintot kedvezőtlenebbül érintheti a kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenésekor. A költségvetési kiigazítás késlekedése ily módon folyamatos inflációs kockázatot jelent.


 


Néhány tag megítélése szerint a 2004-2005-ös kamatcsökkentési sorozat lezártnak tekinthető. Az eddig kedvezően alakuló inflációs kilátások márciusban romlottak, és mivel a közeljövőben megvan a valószínűsége annak, hogy a forint tartósan tovább gyengüljön, a 3 százalékos középtávú inflációs cél veszélybe kerülhet, így a kamatemelési ciklus elindítása elkerülhetetlenné válhat. Mások kedvezően ítélték meg az inflációs folyamatokat. Kiemelték, hogy míg az árfolyam további alakulása, valamint az eddigi gyengülés hatása a várakozásokra nehezen becsülhető meg, addig az év eleji inflációs adatok egyértelműen javuló tendenciát mutatnak a korábbi várakozásokhoz képest. Bár rövidtávon az áfacsökkentés vártnál gyengébb árhatása 2006-ban a korábban előre jelzettnél kissé magasabb inflációt eredményezhet, a piaci szolgáltatások gyorsuló dezinflációja, amennyiben tartósnak bizonyul, középtávon növeli az inflációs cél teljesülésének esélyét. A tagok egyetértettek abban, hogy az árfolyammozgások hatása a belföldi árakra időben változhat. Nemzetközileg megfigyelt tény, hogy az alacsony infláció, az inflációs célok hitelessége csökkenti az árfolyam-átgyűrűzés erősséget. Ebből a szempontból a tanács tagjai kedvező fejleményként értékelték, hogy az utóbbi időben a lakosság inflációs várakozásai határozottan mérséklődtek.Egyetértés volt a tekintetben, hogy - tekintettel a belföldi árakba történő átgyűrűzés időigényére - csak egy tartós árfolyamgyengülés vezetne az inflációs kilátások romlásához. Egyes vélemények szerint az esetleges árfolyamgyengülés hatásának felmérésekor azonban azt is tekintetbe kell venni, hogy ez a jelen körülmények között – a magánszektor devizában történt eladósodása miatt - visszafogná a belföldi keresletet, ami a leértékelődés inflatórikus hatását mérsékelheti. Ugyanakkor véleménykülönbség alakult ki abban a kérdésben, hogy a forint gyengülése mennyire marad tartós. Néhányan amellett érveltek, hogy a mostani gyengülés utólag átmenetinek is bizonyulhat, ha a kormány megteszi a szükséges költségvetési kiigazítást. Mások ezzel szemben azon nézetüknek adtak hangot, hogy a hiteles fiskális kiigazítás késlekedése miatt a kockázati megítélés további romlásának, a forint további gyengülésének számottevően nagyobb a valószínűsége. Mivel a jelentősebb jegybankok kamatemelési ciklusban vannak, a forint prémiuma egyre kisebb védelmet biztosít, ezért az MNB is kénytelen lesz az emelés irányába elmozdulni. A kamatemelési sorozat megkezdését úgy kell időzíteni, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet, az árfolyam esetleges túllövésének lehetőség szerint elejét kell venni. Elhangzott olyan vélemény is, hogy bár a kamatpolitika legfontosabb meghatározója a mindenkori inflációs cél és az inflációs kilátások viszonya, egy kedvezőtlen fordulat a nemzetközi befektetői környezet alakulásában, a feltörekvő piacok vagy Magyarország megítélésének hirtelen romlása vezethet olyan helyzethez, amikor pusztán a pénzügyi piacok túlzott volatilitása vagy nem megfelelő működése miatt fenn áll egy túllövés veszélye, aminek elkerülése végett szükséges lehet megemelni a kamatot.