Ettől félhetünk jövőre - vallottak a szakértők

Eltérően ítélik meg a jövő évi költségvetést a vezető magyar kutatóintézetek szakértői; a költségvetési bizottság szervezésében megtartott kerekasztal-beszélgetésen szerdán a Parlamentben többségük szerint a tervezet számos kockázatot rejt, a Századvég Gazdaságkutató azonban reálisnak tartja a büdzsét.
MTI, 2014. november 12. szerda, 17:06

Burány Sándor, a testület elnökének bevezetője szerint hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a beszélgetést, amelyen Magyarországon az adott szakterület legjobb kutatói fejtik ki véleményüket a költségvetés tervezetéről, a szokásos politikai vita helyett.

A részt vevő hat legnagyobb kutatóintézet - GKI Gazdaságkutató Intézet, Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, Költségvetési Felelősségi Intézet, Pénzügykutató Zrt., Századvég Gazdaságkutató Zrt., MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont - képviselőjének többsége hiányolta a jövő évi költségvetésből a középtávú kitekintést. A kockázatok között említették az adócsomagot, az állami kiadások növekedését, a devizahitelesek helyzetét, és kérdésesnek nevezték a tervezet átláthatóságát is.

2013-ban kezdődött, 2015-ben véget ért az élet

Oblath Gábor az MTA kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a középtávú kitekintés teljes hiányát tartotta a 2015-ös költségvetés legsúlyosabb problémájának, szavai szerint olyan mintha az élet 2013-ban kezdődött volna és 2015-ben véget érne. Hozzátette: a gazdasági növekedés és a beruházási aktivitás is erőteljesebb idén a korábban vártnál, ezért fontos lenne tudni, hogy a jövő évi lefékeződés az ideihez képest tartós irányzat kezdete, vagy csak átmeneti.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa az átláthatóságot nevezte a tervezet az egyik problémájának, ami megnehezíti ellenőrizhetőségét is, hiányoznak belőle a viszonyítási alapok. Egyetértett azzal, hogy minimum 3 éves időtávot kellett volna vizsgálni. Kérdésesnek nevezte egyebek között az export húzóerejének tervezett mértékét, hiszen a nemzetközi intézmények folyamatosan veszik vissza a növekedési előrejelzéseiket Számításai szerint alacsonyabb a reálisan várható nominális GDP, mint amennyivel a jövő évi költségvetés számol. Szerinte egyértelmű: egyetlen szempont van, hogy véletlenül se kerüljön vissza az ország a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá.

Ezt hangsúlyozta Vértes Andás, a GKI Gazdaságkutató elnök-vezérigazgatója is. A benyújtott változat azt tükrözi, hogy a gazdaságpolitika egyetlen célja a túlzottdeficit-eljárás elkerülése - mondta. A makrogazdasági pálya véleménye szerint kicsit optimista, a fogyasztás jelentősen túl van becsülve, mert a "devizahitel-ügyből" keletkező forrástöbblet jóval kisebb lesz, és az időbeli csúszások miatt 2016-ra tolódik.

Menekülésre foghatja a tőke

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója megalapozottnak látja a jövő évi makrogazdasági pályát, a 2,5 százalékos növekedéssel, és egyetértett a középtávú kitekintés fontosságával. Számításaik szerint jövőre a növekedés magasabb is lehetne az uniós pénzek felhasználásának erős hatása miatt. A világgazdasági kockázatok között említette az EU súlyosabb recesszióját, vagy a német gazdaság változó kilátásait. Súlyos tényezőnek nevezte Magyarország nemzetközi konfliktusainak esetleges eszkalálódását és az ehhez kapcsolódó esetleges "tőkemenekülést". 2014-hez képest jelentősen nőnek az állami kiadások, azaz "magára egyre többet költ az állam". A tervezet szja-ból 5,5 százalékos nominális növekedést irányoz elő, ami túltervezés, mert sem a bruttó bérek növekedése, sem a foglalkoztatás nem támaszt alá, ez akár 100 milliárdos kiesést jelenthet.

Ugyancsak hiányolta a középtávú kitekintést Romhányi Balázs, KFI ügyvezetője. Véleménye szerint jövőre alappályán 1,8-1,9 százalékos lenne a növekedés az adó- és devizahiteles csomag figyelembevétele nélkül. A devizahiteles csomagból adódó többlet ezt 2,1, az adóbevételek esetleg 2,3 százalékra tudják emelni, de a 2,5 százalék túltervezett szerinte. A tervezet 250 milliárd forintos megalapozatlan bevétellel számol.

Századvég: minden rendben, jöhet az adócsökkentés

Barcza György, a Századvég vezető elemzője reálisnak nevezte a büdzsét a makrogazdasági paraméterekkel együtt, ami a hosszú távú hitelességet megalapozza. Emlékeztetett, hogy az ország az uniós csatlakozásával együtt a túlzottdeficit-eljárás alá került, a 3 százalék alatti hiánycél egyszer sem teljesült, az ország hitelessége csorbult. Azonban 2010-óta minden évben 3 százalék alatt van a hiány - fűzte hozzá. Az infláció, adósság, és egyéb paramétereket az elemzők is reálisnak tekintik.

Barcza szerint a költségvetés szerkezetében visszatükröződnek a kormány által megfogalmazott célok, az egészségügyben és a rendvédelmi dolgozóknál folytatódik illetve elindul a béremelés, ami ráadásul nem megszorítások mellett történik. Hozzátette: a költségvetés bevételi és kiadási oldala nominálisan kisebb mértékben emelkedik mint a tervezett GDP-növekedés, a központi költségvetés folyó áron számolt bevételei 2,5 százalékkal növekednek, a kiadásoknál pedig csak 1,7 százalékkal. A kiadások csak visszafogottan emelkednek, de nincs szó csökkenésről.

Kitért arra is, hogy a tartalékok összege 176 milliárdról 233 milliárd forintra emelkedik, ami a GDP fél százalékára rúg, kellő biztonságot jelent, és megjegyezte, hogy az internetadó ennek csak egytizede. Hangsúlyozta, hogy nemzetgazdasági szinten a lakosság megélhetési költsége hónapról-hónapra csökken. A kiadások csökkenése elindult, a kormány ezt a GDP arányában 45 százalék közelébe tervezi csökkenteni, ami hosszú távú adócsökkentést is megalapozhat, ami versenyképességet jelent.

HOZZÁSZÓLÁSOK