Idén 109 ezren adták be jelentkezésüket a felsőoktatási intézmények szeptemberi képzéseire az eddigi adatok szerint, ez mintegy 32 ezerrel kevesebb jelentkezőt jelent a tavalyinál az Oktatási Hivatal adatai szerint. A visszaesés sokkal drámaibb, mint amire a múlt héten a Népszabadság számára kiszivárogtatott adatok alapján számítani lehetett, akkor körülbelül 20 ezres csökkenést jósoltak.

Sokan azonban csak júliusban, a ponthatárok közzétételekor döntenek úgy, hogy nem iratkoznak be, ha csak költségtérítéses képzésre veszik fel őket − mondta lapunknak Radó Péter oktatásszakértő. A jelenlegi helyzetben azonban már csak azért is lehetetlen előre jelezni a jelentkezők döntését, mivel ilyen nagy mértékű változtatások után két-három évre van szükség, mire a fő trendeket meg tudják figyelni a felsőoktatásban.

Radó szerint várható volt, hogy sokkal kevesebben adják be idén a jelentkezésüket, a fő kérdésnek pedig inkább azt tartja, hogy kik azok a fiatalok, akik végül kimaradnak a felsőoktatásból. A legtöbben egyszerűen nem tudták eldönteni, hogy érdemes-e jelentkezniük akár költségtérítéses képzésre is, sok jelentkezőt a hallgatói szerződés tántoríthatott el, mások pedig inkább külföldi tanulási lehetőségeket kerestek, hiszen volt még idejük más országokban kedvezőbb képzések után nézni.

A kormány célja egyértelműen a felsőoktatásban részt vevők számának csökkentése volt, a tendencia akkor teljesedik majd ki igazán, amikor már a gimnáziumi kapacitások szűkítésének is érezhető lesz a hatása − fogalmazott Radó. Jövőre − az ideihez képest − várhatóan emelkedik majd a jelentkezők száma, idén sokan a tanácstalanság, a felsőoktatási rendszer kiszámíthatatlansága miatt nem felvételiznek.