Európa élére kerülhet Magyarország

A magyar kormánynak nagyszabású tervei vannak a digitalizációval kapcsolatban, a cél - legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint - az lenne, hogy Magyarország az 5G fejlesztések központjává váljon. Ehhez azonban komoly fejlesztések kellenek, amelynek feltételei jelenleg korlátozottan adottak. E fejlesztések megvalósulásának feltételeiről és lehetőségeiről Alex Froment-Curtillel, a Vodafone Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk.
Szabó Zsuzsanna, 2017. május 18. csütörtök, 10:28

A digitalizációból Magyarország sem húzhatja ki magát, ha lépést szeretne tartani a világ fejlődésével. Ennek jegyében a kormányzati kommunikációban is hangzatos célkitűzések jelennek meg, mint például, a Szupergyors Internet Program, melynek keretében minden háztartásba, közintézménybe eljuttatnák a legalább 30 megabit per szekundum (Mbps) sebességű internetszolgáltatást, az oktatás és a gazdaság digitális átalakítása, az állami szolgáltatások (e-közigazgatás) minőségének javítása érdekében zajló jelentős hálózati fejlesztések vagy az, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik központjává váljon (utóbbi keretében a kormány életre hívott egy 5G koalíciót is, az üzleti élet szereplői, a technológiai cégek, a hírközlési szolgáltatók, az autóipar, a szakmai és tudományos szervezetek képviselőinek összefogásával). Magyarország GDP-jének egyébként a 20 százalékát a digitális gazdaság adja, amely a foglalkoztatottak 15 százalékának ad munkát.

Az Európai Bizottság által készített legfrissebb Európa digitális fejlődésről szóló jelentéséből (EDPR) kiderül, hogy Magyarországon jelenleg a háztartások mintegy kétharmada fér hozzá kábeltechnológiával nyújtott, többnyire 30 Mbps sebességű szolgáltatásokhoz, s a vezetékes internetes előfizetéseknek pedig több mint fele legalább 30 Mbps sebességű szolgáltatást biztosít.

Ez a többi uniós országhoz képest nem nevezhető rossz aránynak, azonban ahhoz, hogy létrejöhessen a Gigabites sávszélességű országos lefedettség és hogy az 5G sávszélesség ne csak nagyvárosi "jelenség" legyen, ez még nem elég. (Utóbbinak főleg akkor lesz nagy szerepe, ha elérhetővé válnak például az okoseszközökön keresztül nyújtott egészségügyi ellátások, vagy önvezető okosautók rohangálnak majd az utakon.)

DESI index 2017

Modernizálni kellene a szabályozást

A Vodafone Magyarország, amely maga is érdekelt lenne a vezetékes hálózat fejlesztésében, hiszen a célkitűzései között szerepel a Gigabit Magyarország elnevezésű programjának megvalósítása, úgy véli a fejlődés és fejlesztések felgyorsításához az áfacsökkentés mellett szükséges lenne még a szektoriális adók csökkentése, hogy az így felszabaduló forrásokat fejlesztésekre fordíthassák a piac szereplői, másrészt a szabályozást kellene versenybarátabbá és a mai világ követelményeihez igazodóbbá tenni. Utóbbi úgy tudjuk már folyamatban van, ugyanis az NMHH-nál zajlik a vezetékes szélessávú piac szabályozásának egyébként is esedékes felülvizsgálata.

A szabályozás modernizálására és egyes elemeinek módosítására azért is lenne szükség - mondta lapunknak a Media Hungary-n Alex Froment-Curtil a Vodafone Magyarország vezérigazgatója -, hogy a 6 éve kialakított, mára már elavult, elsődlegesen az ADSL korszak kihívásait kezelő szabályozás helyett olyan rendszer jöjjön létre, amely jobban szolgálja az országos, gigabites sávszélességű lefedettség kiépítését és a szolgáltatások igénybevételének terjedését. A gyors adatátvitelre képes, gigabites internethálózat kiépítésének ma még számos akadálya van és a jelenleg érvényben lévő hozzáférési szabályozás valamint a távközlési adó sem támogatja ebben maradéktalanul a piaci szereplőket. Példaként említette, hogy az ADSL-re szabott szabályozás a televíziós szolgáltatásra nem is tartalmaz előírásokat.

A kulcs a vezetékes hálózat

A szupergyors internet kiépítéséhez ugyanis a vezetékes internethálózat fejlesztése a kulcs, ehhez pedig a jelen szabályozások alapján korlátozott a hozzáférés. Az infrastruktúra egy jó része ugyanis már rendelkezésre áll, ám ezek szolgáltatók tulajdonában vannak (Magyar Telekom, UPC, Invitel), ami azt is jelenti, hogy a belépés erre a piacra nagyon limitált, még úgy is, hogy a piaci verseny elősegítése érdekében a jelenlegi szabályozás is arra kötelezi a jelentős piaci szereplőket, hogy biztosítsák a hozzáférést a hálózataikhoz - természetesen meghatározott díjak fejében.

Viszont a díjak sem követték a piaci változásokat, a jelenlegi szabályozás alapján képzett nagykereskedelmi ár nagyon magas a kiskereskedelmi árakhoz viszonyítva. A vezérigazgató példaként említette, hogy van olyan szabályozott termék, amelynél az egyszeri és változó költségek együtt körülbelül 2 euróval magasabbak, mint az egy főre jutó átlagos árbevétel - vagyis a jelenlegi árazás sem fenntartható.

Az 5G hálózat kiépítéséhez viszont fejlesztések kellenek, főleg üvegszálas kábelhálózatra van szükség, ezek viszont igen költséges, hosszú megtérülési idejű projektek. A fejlesztésekre lenne hajlandóság - Alex Froment-Curtil elmondása szerint például a Vodafone részéről is - ezek ösztönzéséhez és megvalósulásához viszont az invesztálni hajlandó vállalatokat is segíteni kellene például a beruházások olcsóbbá tételével.

Ennek egyik módja lenne - mint ahogy ezt a Vodafone Magyarország vezérigazgatója a Media Hungary-n tartott előadásában is szorgalmazta - a szabályozási környezet javítása, egyebek mellett annak biztosítása, hogy a szolgáltatói piac minden szereplője számára hozzáférhetővé váljanak a már meglévő hálózatok. Alex Froment-Curtil véleménye szerint ez alapvető fontosságú lenne, nemcsak mert a hálózathoz való nyíltabb hozzáféréssel hatékonyabban ki lehetne használni azok kapacitását, de fel is gyorsítaná például "Gigabit Magyarország" létrejöttét.

Magyarország az elsők között lehetne

A vezérigazgató lapunknak úgy vélte, hogy az 5G hálózatok megjelenésére Európában 2020 után van reális esély, ám ha a mostani hatósági felülvizsgálat révén egy jó szabályozás születik, akkor Magyarország azon országok között lehet, ahol elsőként jelenik meg az 5G hálózat - ez pedig az ország fejlődése szempontjából sem lenne utolsó dolog. Az a cél, hogy minden háztartásba 30 Mbps sebességű internet kerüljön, jó első lépés a mai otthoni felhasználóknak, de ez nem lesz elég a Gigabit Magyarország kiépítéséhez - jegyezte meg.

Az 5G fejlesztésében a Vodafone pedig kulcsszereplő lehetne, miután a vállalat azon kevés szolgáltatók közé tartozik, amely az 5G futtatására alkalmas spektrumot vett (3,5 GHz), így Magyarországon jelenleg az egyetlen olyan piaci szereplő, amely az 5G hálózat kiépítésére technikailag képes - mutatott rá a vezérigazgató, aki egyébként optimista volt az alakuló új szabályozással kapcsolatban. Mint mondta, a hatóság részéről látják az igyekezetet egy versenyt ösztönző szabályozás kialakítására, és folyamatos a párbeszéd is a piaci szereplőkkel az ügyben.

Uniós célkitűzések
Annak érdekében, hogy az EU-ban 2025-re teljesüljenek a szélessávú internetre meghatározott célkitűzések, biztosítani kell 2025-ig a társadalmi-gazdasági téren meghatározó szereplők (iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, közszolgáltatók, köztük a kórházak, közigazgatási szervek, valamint a digitális technológiákat alkalmazó cégek) számára a hozzáférést az 1 Gigabites sávszélességű internethozzáférést; minden európai háztartás számára - vidéken és városokban - a legalább 100 Mbps-os letöltési sebességű hálózatot, amely 1 Gigabites sávszélességre fejleszthető; továbbá az összes városi területen, a nagyobb utak és vasútvonalak mentén biztosítani kell az 5G vezeték nélküli szélessávú lefedettséget és annak a zavartalan működését. Az Európai Bizottság köztes célként határozta meg, hogy 2020-ra minden egyes uniós tagállamon belül legalább egy nagyvárosban szerepeljen az 5G internetszolgáltatás a szolgáltatók kínálatában.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

napiszar, 2017.05.20 15:58

@napiszar: végiggondolva nem is fura ez itt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

napiszar, 2017.05.20 15:57

Fura, hogy a gyalázkodás leszólása moderálásra kerül, de a libsi gyalázkodás rendben van. napi szar
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.05.19 23:19

És a rabszolgákat (akik éppen tömegesen, százezer- meg milliószámra menekülnek ebből a mutyiországból) honnan fogják hozni ezekhez az óriási, nagyszabású tervekhez?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krax, 2017.05.19 22:23

@Mecsabesz: "A fővárostól távolodva a régiók szegények. Szlovákia lakossága úgy kb. 5 millió, s úgy 300 - 500 ezren távoztak külföldre az euró ellenére: fiatalok, orvosok, ápolók, stb. Az egészségügyben és szakképzettekből is hiány van, mert ha meghalja, hogy nettó 500-600 euró bérből kell tengődnie, sarkon fordul a toborzóból és húz külföldre."

Slovenska jobber, talán odahaza is el kellene zavarni a kormányotokat, akik előszőr is leginkább saját zsebre tevékenykednek, másodszor, ők hozzák azokat a gazdasági, munkaügyi, és adótörvényeket, ugyan úgy mint idehaza, hogy a külföldi multiknak marhára megérje ezekben az országokban dolgoztatni! Csezd meg, ehhez az EU-nak marhára semmi köze, ők csak a pénzt adják, abba meg az EU-s törvények szerint nem igazán van, és lehet beleszólásuk, hogy a helyi kormányok mire, és hogyan használják fel azt a pénzt, amit az EU ad nekik!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2017.05.19 20:28

most, hogy visszanéztem a számokat, még egy érdekes dolog tűnt fel..az eurostat és a ksh számai nem egyeznek a gdp-t tekintve..pl. ott 2015-ben nem 3.4%, hanem 2.9% volt a növekedés (de szinte egyik év sem egyezik)..a 2016-os évet még nem látom
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html