Európai bírósághoz fordulnak a devizahitelesek

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) azt akarja elérni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban vizsgálja meg a magyar Alkotmánybíróság (Ab) idén márciusi határozatát, amelyben jóváhagyta a clausula rebus sic stantibus elvének alkalmazását a törvényhozásban - adta hírül az egyesület.
Napi.hu, 2014. szeptember 11. csütörtök, 10:31

A PITEE szerint ugyanis az Ab korábbi határozata ellentétes az európai jogállami hagyományokkal. Annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága vizsgálni tudja az ominózus, 2014. évi XXXVIII. törvény (bankmentő törvény) rendelkezéseit, az egyesületnek első lépésben az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia jogorvoslatért. Emiatt a PITEE arra fogja kérni az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja felül saját korábbi álláspontját és állapítsa meg a bankmentő törvény rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenességét.

Az egyesület ugyanis úgy véli, hogy ellentétes a hatalmi ágak szétválasztására alapuló demokratikus jogállami berendezkedéssel, ha a törvényalkotó beavatkozik magánjogi szerződésekbe, valamint a jogviták kialakulása után alkot új hatásköri, illetékességi és eljárásjogi szabályokat.

A PITEE 2011 végén kiadott egy fogyasztóvédelmi elemzést a devizahitelezésről, amely először hívta fel a figyelmet azokra a pontokra, amelyekre hivatkozva később sokan sikeresen pereltek, és amelyeket az ominózus törvény nyilvánított tisztességtelenné.

Az egyesület ismeri az Alkotmánybíróság 8/2014 (III. 20.) és 32/1991 (VI. 6.) sz. határozatait. E határozatok meghozatala között 23 év telt el. Az elmúlt 23 évben Magyarország jogrendje lényegesen átalakult (EU-tagság, új alkotmány). Emiatt az Ab korábbi határozatának megállapításai nem mind alkalmazhatóak a jelenlegi jogi környezetben. Továbbá az Alkotmánybíróság 2014-es határozatában - a hivatkozott rendelkezések között - hiányolunk több olyan lényeges rendelkezést, amelyek az alaptörvényben a hatalmi ágak szétválasztását lennének hivatottak garantálni - érvel a PITEE.

Mindezek miatt az egyesület szakértői jelenleg előkészítik az Ab számára a beadványt. Amennyiben a testület fenntartja korábbi álláspontját, akkor az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulnak.

A beadvány (alkotmányjogi panasz) eljárásjogi alapját az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (2) bekezdés adja. A PITEE szerint ugyanis a bankmentő törvény az a kivételes eset, amikor egy jogszabály pusztán hatályosulása folytán jogsérelmet okoz a fogyasztóknak. A törvény közvetlenül, bírói döntés nélkül, beavatkozik a fogyasztók polgári jogi jogviszonyaiba és beavatkozik a fogyasztók által indított peres eljárásokba. A fogyasztók számára, a törvénnyel szemben az alkotmányjogi panaszon kívül, nincs másik jogorvoslati lehetőség - érvel az egyesület.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ubisanyi, 2014.09.11 11:11

AB döntés 2018. Eu bírósághoz fordulás, ítélet:2020. Az ítélet alapján magyar bírói ítélet:2022-23. 2025 környékén lesz majd valami a dologból. /optimista vagyok?/
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2014.09.11 10:34

Most látatlanban mondom: az AB érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, mert az alkotmányjogi panaszként nem előrerjeszthető.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html