2010 januárjában még 21,5 milliárd forint volt a közintézmények lejárt adóssága, amely az elmúlt öt évben évről-évre fokozatosan emelkedett, míg 2013 novemberében elérte a 120,9 milliárd forintot az államkincstár szerint. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi intézmények, iskolák, bíróságok, de akár a minisztériumok maguk is 120,9 milliárd forintot nem fizettek ki a beszállítóiknak a fizetési határidő lejárta után. A teljes tartozásállomány ennek a többszöröse, hisz a 2010-es évek után volt, hogy fél éves fizetési határidőt kötöttek ki a közintézmények. Tavaly száz milliárd forint körül ingadozott a lejárt adósság, ám az év végére megközelítette a 2013-as rekordot: októberben 118,6 milliárd forintra rúgott a summa.

A beszállítók a közműcégektől az esetenként kamu pályázatírókon keresztül egészen a valódi szolgáltatást nyújtó kkv-kig terjednek. Az persze kérdés, hogy a haveri pályázatíró cégek is hónapok óta várnak-e pénzükre, ám azt tudni, hogy a kórházak nem fizettek éveken keresztül az gyógyszercégeknek, nem fizették ki műszerszállítókat, de olyan cégről is tudni, amely a rendőrségnek végzett nélkülözhetetlen informatikai háttérmunkát, majd a számlák kiegyenlítésére hónapokig várt.

Látva a - pénzügyileg és morálisan is - egyre kezelhetetlenebb helyzetet a kormány a közintézmények konszolidálása mellett tavaly az év második felében és a 2015-ös költségvetésben elkülönített 60 milliárd forintot az adósságállomány csökkentésre. A részletek kidolgozása a legnagyobb adósságokat görgető egészségügyet ellenőrző emberi erőforrás tárca feladata volt. Az alkudozással elment egy fél év, így az adósságok rendezése az elmúlt hónapokban kezdődött csak meg.

Túl vagyunk a kórház-konszolidáción

A helyzet így sem volt fekete-fehér, ugyanis az emberminisztérium közölte a beszállítókkal, hogy aki késedelmi pótlékra számít, annak nem fizetnek - így a cégek lemondtak ezen követelésükről. Az állami kifizetéseknek köszönhetően az áprilisi 116,1 milliárdról július végére 75,2 milliárd forintra csökkent a tartozásállomány, vagyis 40,9 milliárd forint a mínusz. Júliusban azonban a csökkenés már mindössze alig 1,3 milliárdos volt, ami arra utalhat, hogy kifogyóban 60 milliárdos keret. Nem kizárt persze, hogy augusztusban még csökkenésről tud majd beszámolni az adatokat kezelő Magyar Államkincstár. Az orvosi műszergyártók már korábban figyelmezettek, hogy hiába a 60 milliárdos konszolidáció, szeptemberben már újra emelkedhet a kórházak lejárt adóssága a korábbi számlák "élesedése" miatt.

Ezt erősíti meg a Magyar Államkincstár közleménye is. Ez szerint júliusban 1,3 milliárddal csökkent az adósság, ezen belül a kórházi adósság 5,7 milliárddal mérséklődött, vagyis az egészségügyön kívüli területeken újra növekedés történt. A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 10,6 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló lejárt tartozás állománya - amelyből 3,4 milliárd államháztartáson belüli tartozás - 64,6 milliárd forint. A tartozásállományból 39,5 milliárd forint (az összes tartozás 52,6 százaléka) az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel. A nyilvántartott 719 közintézményből 384 számolt be lejárt adósságról, vagyis minden második állami szolgáltatónál baj van a fizetési fegyelemmel.

Nagy bajban az iskolák beszállítói

A részletes adatokból kiderül, hogy a somogyi iskolabotrányok (a szolgáltató kikapcsolta a gázt) ellenére júliusban tovább nőtt az állami iskolafenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  (Klik) nemhogy csökkentette, hanem 2,8 milliárddal növelte növelte az adósságát, így a ma már 12,5 milliárdra rúg. A somogyi iskolabotrányok és az iskolakezdési hevültében persze a tárca beígérte a közoktatás konszolidálását - ám erre nem nagyon van pénze a tárcának. Mára a Klik lett a legnagyobb adós - az állami oktatási mamut létrehozásának így vitathatatlan eredménye az, hogy rámutatott az oktatás alulfinanszírozottságára és/vagy az intézményfenntartó pazarló gazdálkodásra.

Konszolidáció ide vagy oda, a Pécsi Egyetem adóssága is emelkedett - a nagy orvosi universitasok, a pécsi, a debreceni és a SOTE hosszú-hosszú óta küszködik adósságokkal. Az örök listán bérelt helye van a Honvédkórháznak is, ahol szintén nem tudták gazdaságosan folytatni soha az egészségügyi tevékenységet, vélhetően a számos egyéb nem finanszírozott plusz feladat miatt. A Honvédkórház a területi ellátási kötelezettsége mellett a fegyveres testületek és a politikai elit egészségügyi ellátásért is felel - mindezt teszi az intézmény a magyar színvonalból kiemelkedő szinten - ennek ára az eladósodás. A listán szerepel két állami mamuthivatal, a fővárosi és a Pest megyei kormányhivatal is: mind a két, ellenőrzésekért is felelős cég egyenként több mint egymilliárddal adós a szállítóinak.

Egymilliárd forinton felüli adósok sora (millió forint)
júniusjúliusváltozás
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ9629125222893
Pécsi Tudományegyetem17432262519
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet20012200199
Pest Megyei Kormányhivatal185018500
MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház)12511714463
Debreceni Egyetem35891599-1990
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház21791597-582
Szegedi Tudományegyetem32971589-1708
Zala Megyei Kórház21851488-697
Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház11001209109
Budapest Főváros Kormányhivatala10911090-1
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal5761088512
Semmelweis Egyetem (SOTE)5391087548
Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ992107078
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház11541058-96
Forrás: Magyar Államkincstár