Magyarország a maximális 1000 pontból 546 pontot ért el, ezzel a 28. az idei Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 35 országot felmérő rangsorában, csakúgy, mint 2012 - ben, az akkor felmutatott 577 ponttal. Bár az ország pozíciója nem romlott, a jobb egészségügyi ellátáshoz még hosszú út vezet - olvasható a tanulmányban.

Magyarország az európai egészségügy problémás gyermeke - állapítja meg a Brüsszelben publikált kutatás vezetője, Arne Björnberg. Indoklása szerint a késő 1940 - es évek óta államilag finanszírozott egészségügyi rendszerrel rendelkező Magyarországon az egészségügy megreformálása nem sikerült a modern Európában elvárható eredményeket nyújtó szinten.

 

Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI)
Kép: A nagyobb képért kattintson!

A kutató szerint néha előfordul, hogy egy adott ország nem saját eredményeinek romlása, hanem mások erősebb teljesítménye miatt veszít index pontokat. Véleménye szerint ez történt idén Magyarországon, de azt is hozzáteszi, hogy a legtöbb terület fejlesztésre szorul. Gyengék a betegjogok, elégtelen a betegek tájékoztatása, romlanak az egészségügyi eredmények és a nő az egyenlőtlenség kockázata - figyelmeztet Björnberg. Sarkalatos pontként kiemeli a megelőzés javítását, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás csökkentését. Ugyanakkor szerencsésnek tartja a visszafogott antibiotikum használatot, ezáltal ugyanis kevésbé alakulnak ki rezisztens fertőzések.

Az elemzők megállapítják, a biztosításból finanszírozott, ún. "Bismarck - rendszerek" egyre jobban teljesítenek az adóból finanszírozott "Beveridge" rendszerekkel összehasonlítva. Akad ugyan példa sikeresekre az utóbbiak közül is, de főleg a kicsi és gazdag országokban, például Dániában, Izlandon és Norvégiában. A jó színvonalú egészségügyi szolgáltatást nyújtó országok többsége biztosítás alapú rendszert működtet (Hollandia, Svájc, Belgium, Németország és Franciaország.)

A lista élén a maximális 1000 pontból 870 pontot szerzett Hollandia áll, további éllovasok Svájc, Izland, Dánia és Norvégia. A ranglista sereghajtói Románia, Portugália és Lettország. Az elemzés rámutat, a válság következtében észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi szolgáltatások színvonalában, ami szorosan összefügg az országok gazdasági helyzetével.