EUR
313.59
USD
280.33
BUX
26740.32 0.13%
OTP
7056 0.14%

Ez a kiút a közmunka mocsarából? - Súlyos dolgot hanyagolt a kormány

Ma élesíti új programját az NGM, amellyel több tízezer közmunkást segítene vissza az elsődleges munkaerőpiacra. Ám nem csak a megelőző egyeztetések és piacfelmérés maradtak el, hanem a beígért képzési programok is ismeretlenek.
Kiss Gergely, 2016. február 1. hétfő, 07:08

Minden kritika ellenére csúcsra pörgeti a közfoglalkoztatást a kormány: a tavalyi 270 milliárd forintos keretösszeg után 2016-ban már 340 milliárdot fordítana erre az eszközre.

A közmunkások száma folyamatosan duzzad: a tavalyi első tizenegy hónapban átlagos létszámuk 206,17 ezer főre nőtt az előző évi 178,85 ezerről. Tavaly novemberben 2014 azonos időszakához viszonyítva állományuk 43,5 százalékkal gyarapodott.

Úgy tűnik azonban, hogy a kabinetet mégsem hagyta érintetlenül ama tény, hogy a krónikus munkarőhiányt korántsem képes orvosolni e rendszer, amely mára egyeduralkodó munkaerő-piaci eszközzé vált.

Ma már a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is kifogásolja, hogy az elmúlt évek tükrében a közfoglalkoztatottak mindössze 11-13 százaléka képes kilépni a versenyszférába - miközben a többség bent reked a javarészt szociális funkciókat ellátó programban.

Új megoldásként a minisztérium február elsején indítja el a Közmunkából a versenyszférába című programot, amelynek keretében a tervek szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.

Még a minimálbéren is dob egyet

Az induló projekt tervezett keretösszege 3 milliárd forint: ennek révén, ha egy közmunkás a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor a közfoglalkoztatási jogviszonyból hátralévő időszakban havonta felveheti a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is, amely jelenleg 22 800 forint. (A közmunkás szerződések időtartama eltérő lehet: 2-3 hónaptól akár 6-9 hónapig is terjedhet. Az utóbbi években a hosszabb távú szerződések váltak gyakoribbá.)

A programban a támogatást illetően nincs semmilyen megkötés afelől, hogy a versenyszféra mely ágazatában kíván az egyén elhelyezkedni. Központi munkaerő-piaci program lévén a kedvezményt az egész országban igénybe lehet venni - hívta fel lapunk figyelmét az NGM.

A minisztérium szerint a program nem tartalmaz képzési elemeket, ám uniós forrásból lehetőségük van az álláskeresők képzésére. Ehhez kapcsolódó konkrét képzési programot azonban a hivatal nem nevezett meg.

Közfoglalkoztatottak száma (2015. november)
Legmagasabb iskolai végzettségLétszám (fő)Megoszlás (%)
Általános iskolai végzettség nélküli17 5078,0
Általános iskola99 05845,3
Szakmunkásképző, szakiskola58 70326,8
Gimnázium16 7207,6
Szakközépiskola, technikum21 1599,7
Főiskola, egyetem5 5912,6
Összesen218 738100,0
Forrás: Belügyminisztérium

Az NGM úgy látja, a versenyszférában a kereskedelem az a terület, ahol a közfoglalkoztatottak a legkönnyebben el tudnak helyezkedni. Az ágazat széles körben biztosíthat munkalehetőséget - például bolti eladó, árufeltöltő, raktáros munkakörökben. Úgy tapasztalják, a kereskedelem területén már érezhető az érdeklődés a program iránt.

A szakmai szervezetek semmiről nem tudnak

Sem a munkaadói, sem a munkavállalói szervezetekkel nem egyeztetett az NGM a Közmunkából a versenyszférába program kapcsán. Az érintettek a sajtóból értesültek a tervekről - számolt be lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

Ez már csak azért is baj, mert a minisztériumnál így még azzal sem lehetnek tisztában, hogy a szektornak egyáltalán milyen típusú munkaerő-igénye van. Márpedig a kereskedelem elsősorban szakemberhiánnyal küzd, amelyet képzetlen dolgozók tömegével nem lehet orvosolni. Sáling ugyanakkor ígéretesnek tartaná a tervezetet, amennyiben társul hozzá egy hathatós képzési rendszer - ám ezen elem, valamint egy szakmai egyeztetés nélkül a programot működésképtelennek ítélte.

Nem a közmunkások sorában lasszóznak
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az ágazatban a munkaerő-kínálat és a kereslet nincs párhuzamban, a munkakeresők sorában nem olyanok vannak, akikre szükség lenne. Például szakképzett hentest, péket, cukrászt rendkívül nehéz találni, de eladóból, pénztárosból is szűkös a kínálat.
A kereskedelemben inkább a képzett munkaerő megtartása lett kulcskérdés: folytatódik a tavaly megindult béremelési hullám.

Miért került célkeresztbe a kereskedelem?

A kormányzati választás nem meglepő, ha azt vesszük, hogy az ágazat, mintegy 500 ezer fős foglalkoztatotti létszámával a leginkább munkaerő-intenzív szektor idehaza. Az érdekképviseletek ugyanakkor attól is tartanak, hogy az NGM új munkaerő-piaci programja ahhoz a tervezethez kapcsolódik, amely kötelezővé tenné a 400 négyzetméternél nagyobb áruházakban, hogy 70 négyzetméterenként egy eladót állítsanak a polcok mellé. (E tervezet egyelőre Brüsszelben várakozik jóváhagyásra).

A közmunkások elhelyezkedési mutatói nem igazolják a kereskedelem előtérbe állítását. A közfoglalkoztatás során lehetőség van arra, hogy a dolgozókat nyílt munkaerő-piaci állásokra közvetítsék. Ennek keretében tavaly november végéig 4 537 esetben közvetítették a munkavállalókat a munkaügyi szervezethez bejelentett állásokra - számolt be lapunknak a Belügyminisztérium.

A közvetítések eddig mindössze 25,7 százaléka volt sikeres. Ezáltal 283 fő talált státuszt egyszerű mező-, erdő-, hal-, és vadgazdálkodási állásokban, míg 263-an helyezkedtek el könnyűgép- kezelői és gyártósor melletti pozícióban. Ám a kereskedelmi terület csak az utolsók közt található: itt mindössze 23 közvetített talált munkát.

Mit ígér a szakképzés?

Tapasztalataink szerint ezidáig a hazai közfoglalkoztatási programok "kényszer"-, illetve "ál"- képzésekkel kapcsolódtak össze az aktív munkaerő-piaci eszközök helyett - értékelt Molnár György, az MTA Közgazdaság-Tudományi Intézetének kutatásvezetője.

Országos botrányt kiváltó példa volt ezekre 2013/14 fordulóján a Téli közfoglalkoztatás, amelynek keretében több, mint 100 ezer embert küldtek vissza az iskolapadba - javarészt általános iskolai színvonalú képzést biztosítva számukra.

Molnár szerint ezen ál-képzések, amellett, hogy szociális célokat szolgáltak, uniós támogatásokhoz juttatták az államot és a helyhatóságokat. A közmunkát ugyanis az EU nem finanszírozza, ám munkaerő-piaci képzés jogcímen már hozzá lehet férni a pályázati pénzekhez.

A kormány új programja akkor lehet eredményes, amennyiben nem trükkös forrásszerzéssel, hanem egy valódi képzési rendszerrel kapcsolódik össze.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

v69zsolt, 2016.02.03 14:13

@matyi2010: A kérdés második része: miért nő most gyorsabban/nagyjából ugyanúgy a magyar GDP mint a többi KKE -i országé?
Példa: Szlovákia 2012-2015:6,3% Magyarország 8,3%

Matyikám ezért ilyenkor a cseh és a lengyel adatokat is bemásolhatnád! Ja azt nem akarod, mert ott már nem tudod ezt az állításodat bizonyítani!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2016.02.03 13:13

@Warlock:
mi a szimpatikus a duális képzésben a fenti számokat elnézve? ott nem az látszik, hogy a gimnazisták meg a szakközepesek támasztják a lapátot naphosszat...

a másik, hogy nem érzel egy icipici állami felelősséget azzal kapcsolatban, hogy milyen végzettségű emberek lepik el a munkaerőpiacokat? az elmúlt 5 évben mennyit emelt az állam a képzési szintjén azoknak, akik 20+ évesen még mindig általános iskolai végzettsége van? pár év alatt azért egy szakmunkást csak ki lehetne járni 0%-nál nagyobb arányban...

ezt teszik szóva egyesek, erről szól a cikk. nincs képzés a tankötelezettség befejezése után, ez hiba. a tankötelezettséget nem életkorhoz, hanem végzettséghez kéne kötni, a továbbképzés feltételeit pedig megteremteni. ez lenne az állami feladat. ilyen választ vártál?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MLB2014, 2016.02.03 12:58

@matyi2010: Ez a rodent/vole gyerek csak egy gyúrcsányista. Ezzel elmondtam róla mindent. Nem fog erre érdemben válaszolni, csak hörög majd egy cifrát.

Egy szavát sem kell komolyan venni. Reggel, délben, este...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2016.02.03 11:57

Rodent, 2016. február 3., szerda 9:58
"2010 -ben csokkent az inaktivak szama 2009 -hez kepest"
Lehet mellébeszélni, kikerülni a kérdést.
90-95%-ban a GDP határozza meg sokminden más mellett a versenypiaci foglalkoztatást is.
A fő kérdés az miért nőtt 2002-2010 közt, de akár a válság előtt is SOKKAL lassabban a magyar GDP (és ezzel együtt a versenyszféra foglalkoztatottainak száma) mint a hasonló helyzetben lévő országoké.
Példa :Szlovákia 2007 10,5% -Magyarország 0,7%
A kérdés második része: miért nő most gyorsabban/nagyjából ugyanúgy a magyar GDP mint a többi KKE -i országé?
Példa: Szlovákia 2012-2015:6,3% Magyarország 8,3%
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Rodent, 2016.02.03 10:03

@Warlock: "maximum több tehetség szorult belém, mint azokba, akik felvették a nyúlcipőt, mert kicsit rosszabb gazdasági körülményekkel szembesültek itthon, és gyorsan kiszaladtak nyugatra tejben-vajban fürödni "

Szeretem az ilyen magabiztos megmondoembereket. Nem eloszor hangoztatsz ilyesmit, ugyhogy biztos lehetsz a dolgodban. Az a sok hulye nobel dijas magyar meg elbujhat mogotted aki felvette a nyulcipot :) Ez am a magabiztossag :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .