BUX
39554

Ez a közjegyzők legütősebb fegyvere

Jelentősen nőtt a fizetési meghagyások száma 2016-ban, de még mindig kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást - adta hírül a MOKK.

Domokos László, 2017. február 6. hétfő, 11:45

A fizetési meghagyásos (fmh) eljárások száma 13 százalékkal nőtt 2016-ban Magyarországon, 90 százalékuk néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.

A több mint 526 ezer kérelem túlnyomó többségét cégek kezdeményezték és csak elenyésző százalékát terjesztették elő magánszemélyek, holott a kis összegű - egymillió forint alatti - tartozások vagy károkozás esetén az fmh a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a jogosnak tartott pénzkövetelések pereskedés nélküli visszaszerzésére. Tavaly az eljárások mindössze 6,5 százaléka alakult perré, a végrehajtási kérelmek száma pedig meghaladta a 414 ezret.

A 2016-ban indított összesen 526 ezer fizetési meghagyás iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok - tömegközlekedési és közműcégek -, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. A fizetési meghagyást kiváltó leggyakoribb esetek közé tartozik, ha a jegy vagy bérlet nélkül utazó, vagy a parkolási díj megfizetését elmulasztó nem rótta le a kiszabott bírságot, illetve, ha valaki nem fizette be időben víz-, gáz-, villany- vagy mobilszámláját. De szerzői jog megsértése miatt is sok fizetési meghagyásos eljárás indult, jellemzően olyan cégekkel vagy egyéni vállalkozókkal szemben, akik az általuk működtetett nyilvános helyeken - például éttermekben, sörözőkben, borozókban - jogosulatlanul játszottak zeneszámokat.

Az eljárások döntő részét (516 ezer kérelmet) elektronikusan nyújtották be, a szóban, vagy papíron beterjesztett kérelmek száma - amelyre jogi képviselővel nem rendelkező magánszemélyeknek és társasházaknak van lehetősége - azonban 11 745-ről 10 457-re csökkent tavaly. A szóbeli és írásbeli kérelmek alacsony aránya (1,9 százalék), valamint a közjegyzők tapasztalatai azt mutatják, hogy magánszemélyek továbbra is elenyésző arányban kezdeményezték az eljárást - mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig nagyon sokan hagyják elévülni jogos követelésüket. Kevesen tudják, hogy magánszemélyek is a közjegyzőknél kezdeményezett fizetési meghagyással szerezhetik vissza például a magánkölcsönt, vagy az elmaradt bérleti díjat, társasházak pedig az elbliccelt közös költséget, feltéve, hogy a követelés nem haladja meg az egymillió forintot. (1-400 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a perindítás között, 400 millió felett pedig kötelező a bíróságra menni.)

Ráadásul fmh kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem - csupán közjegyzőhöz kellene fordulni. Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül ki kell bocsátania a közjegyzőnek.

Az fmh mellett szól az is, hogy a tavaly elindított 526 ezer eljárás több mint 90 százaléka - összesen 480 ezer eset - néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött.

Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy, mert nem mondott ellent, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Az ellen, aki ezt követően sem fizet, végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2016-ban közel 415 ezret kértek, mintegy 65 ezerrel kevesebbet, mint ahány fmh jogerőssé vált.

E különbségre magyarázat lehet, ha például a követelését visszaszerezni szándékozó megfeledkezett az ügyről vagy kivár, illetve a tartozást időközben rendezték. A fizetési meghagyásos kérelmek alig több mint 4 százalékát utasították el a közjegyzők 2016-ban. Részben formai okok miatt, például azért, mert akinek a kérelmet elektronikusan kellett volna előterjesztenie, azt papíralapon nyújtotta be. Per a fizetési meghagyások mindössze 6,5 százalékából, 34,4 ezer eljárásból lett, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.