Az Európai Unió és Oroszország közötti elhúzódó szankcióháború legnagyobb vesztesei a jelentős orosz exporttevékenységet végző és az őket kiszolgáló logisztikai cégek. A kérdés ma már nem az, hogy mekkorát veszít az EU az orosz embargón, hanem hogy mekkora és milyen tartós lesz a további piacvesztés mértéke - áll az MLSZKSZ közleményében.

A konfliktus magyarországi vonatkozásai is súlyosak: az ukrán-magyar vasúti áruforgalom 70 százalékkal esett vissza, míg napjainkra az orosz-magyar irányú forgalom teljesen elkerüli Záhony térséget. Ez súlyos és visszafordíthatatlan folyamatot eredményez: a kelet-nyugati áruforgalom kezeléséből élő cégek bezárhatják kapuikat és akár 3000 munkahely szűnhet meg.

A most látható tendenciák alapján a szövetség szerint elmondható, hogy az orosz piac nagyon sok területéről évekre, évtizedekre teljesen kiszorulhatnak az EU-s cégek. Az orosz piacon ugyanis elindult egy olyan átrendeződési folyamat, amelynek az eredményeként nagyon sok termékből - főleg a mezőgazdaság területén - önellátókká válnak, vagy más irányból szerzik be. E mellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendeződése továbbra is folyamatban van: rohamléptekben épülnek ki új útvonalak Kína, a Távol-Kelet más országai és Oroszország között. Többek között ilyen a több mint 6 milliárd dolláros orosz-kínai beruházás, a "Silk Road" projekt, azaz az új Selyemút kiépítése, ami várhatóan 2018-ra befejeződik. A közlekedési folyosók átrendeződése Európán belül is jól látható: erősödött a Moszkva-Breszt-Berlin vonal és nagyot gyengült az Ukrajnán keresztül, Dél Európába tartó áruszállítási folyosók forgalma, a kialakult orosz-ukrán ellentétek miatt.

Az NGM-nél lobbiznak Záhony megmentéséért

"Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbál minél jobban alkalmazkodni a megváltozott folyamatokhoz, és olyan külkereskedelmi területeket keres, ahol tudja növelni külgazdasági aktivitását. Továbbá ha a belső piacon, az embargó által leginkább sújtotta záhonyi térségben egy területi alapon működő vámszabad területet hoz létre." - mondta el Fülöp Zsolt, a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke. Szerinte a kérdés jelenleg ugyanis a záhonyi térség túlélése: azaz mi a módja annak, hogy a térségben tevékenykedő, eddig a keleti irányból érkező áruforgalmak kezeléséből élő logisztikai szolgáltatók új megbízásokhoz és piacokhoz jussanak. Biztosítva ezzel egyrészről a mintegy 3 ezer munkavállaló további foglalkoztatását, a több ezer család megélhetését. Másrészről szükséges felkészíteni a záhonyi térséget a kereskedelmi és logisztikai útvonalak átrendeződéséből eredő, a szövetség által eufemisztikusan új kihívásokként aposztrofált változások kezelésére.

Az MLSZKSZ szerint a záhonyi térség működését lehetőség szerint függetleníteni kell a kelet-nyugat irányú áruforgalomtól. Erre a merész elképzelésre a szövetség szerint az a megoldás, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni a térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat. Ha ugyanis van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalmak is, a termelést ellátó áruforgalom pedig sok irányból érkezhet a térségbe. Az MLSZKSZ ezt a vonzó gazdasági környezetet továbbra is egy területi alapon működő vámszabad terület létrehozásában látja, amelynek létrehozását kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.

Ezzel - véli a szövetség - Magyarország árufuvarozási versenyhelyzete jelentősen javulna, mivel a szomszédos országok egyikében sem hoztak eddig még létre ilyen jellegű létesítményt. Csak idő kérdése, hogy ezt mikor teszik meg, mivel mind a szlovákok, mind a románok keresik a megoldást a térségi vasúti árufuvarozás mélyrepülése és a válság elhúzódásából eredő problémákra.

Az idén zuhant meg igazán az export

Záhonyt is padlóra küldő helyzet lényege, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt mindkét ország gazdasága zsugorodott, így a visszaeső kereslet mérsékelte a magyar, illetve a Magyarországon keresztül kiszállított exporttermékek iráni keresletet, amire az orosz importkorlátozások tettek rá még egy lapáttal. Az exportőröket érintette továbbá a rubel és a hrivnya leértékelődése is. Az olajár csökkenése viszont az Oroszországból érkező energiaimport értékét vetette vissza - állapítja meg az MNB inflációs jelentése.

A dokumentum szerint a hazai export főképp orosz viszonylatban mérséklődött, mintegy 12,5 százalékkal csökkent a kivitel a tavalyi év során, míg az idei év első negyedévében a visszaesés gyorsult, 30 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2014 első negyedévében. Ugyanezen időszak alatt az import értéke is 11 százalékot meghaladó mértékben csökkent. Azonban a tavalyi visszaesés nagyobb része csupán az árfolyamleértékelődés és az olajárcsökkenés miatti árhatás, hiszen a kereskedelmi volumenek esetében sokkal mérsékeltebb csökkenés történt a kivitelben és stagnálás az importban. Az első negyedév esetében az exportnál eltűnt az árhatás, míg az importnál továbbra is jelentős. Ukrajna irányába a tavalyi évben mintegy kilenc százalékkal exportáltunk kevesebbet, és az év első három hónapjában csupán 1,3 százalékkal mérséklődött a kivitel.

Van olyan szektor, ami még nyert is

A részletes exportszerkezet alapján megállapítható, hogy az elmúlt év során is szinte minden termékkörben lassult a kivitel, ám a visszaesés mértéke visszafogott volt, melyet részben a rubel és hrivnya árfolyamának leértékelődése magyarázott . A hazai exportáló vállalati kör forintban számolt bevételei jelentősen zsugorodtak (pénzügyi szektor, vegyipar) az orosz és ukrán fizetőeszköz gyengülése miatt. A tavalyi mérsékelt csökkenést követően az idei év első három hónapjában felgyorsult a visszaesés a külkereskedelem minden alágazatában.

A gépek és szállítóeszközök kivitele egy év alatt a felére zsugorodott és az év eleji exportadatokban kevésbé látszik az árfolyam hatása, a kereskedett mennyiségek is hasonló ütemben csökkentek. A behozatal esetében érdemben csökkent az orosz behozatal értéke a tavalyi év során, amit 90 százalékban energiahordozó-import alkot. A jelentősen csökkenő import az idei év első hónapjaiban tovább zsugorodott, ugyanakkor a tavalyi visszaesés zömét nem a kereskedelmi volumenek csökkenése, hanem az olajár változása magyarázza. Ezzel egy időben az ukrán behozatal kevésbé mérséklődött a tavalyi évben, ám az idei év első negyedévében már jelentősebb csökkenést láthattunk. Az orosz és ukrán fizetőeszköz érdemi leértékelődése is kedvezőtlenül érintette a hazai vállalatokat, a vegyipari cégek exportja volumenben még emelkedett is a tavalyi évben, míg a forintra átszámolt árbevételük érdemben csökkent - áll a jegybanki elemzésben.