BUX
38744

Ez fáj igazán a kormánynak és Parragh Lászlónak

A második Orbán-kormány számára a szakképzés jelenti a magyar oktatási rendszer megújításának alapját, de egy friss kormányzati jelentés arról árulkodik, hogy az intézkedések ellenére egyre rosszabb eredményeket produkál a középfokú képzési szint. A gimnáziumok népszerűsége töretlen, sőt, mind többen csak ezekbe az iskolákba kerülve látják biztosítottnak a jövőjüket - áll az mfor.hu összegzésében.

K. Kiss Gergely, 2017. június 28. szerda, 11:33

A portál birtokába jutott tanulmány szerint a szakképzés bázisát jelentő iskolákba egyre kevesebben jelentkeznek, gyorsul a lemorzsolódás. S ezzel még nincs vége a csapásoknak, mert az oktatói gárda is rohamosan öregszik. A számok alapján a későbbi szakmai munkát veszélyeztető mértékben csökkent az elmúlt években a középkorú és annál fiatalabb korosztályok aránya a pedagógusi karon belül.

A 2017 júniusi keltezésű dokumentumot a Nemzetgazdasági Minisztérium állította össze. A tájékoztató nem nyilvános besorolást kapott, a fejléc szerint a kormány nem is tárgyalta, de az mfor.hu tudomása szerint időközben a miniszterek elé került.

Fontosabb megállapítások

A középfokú oktatásban részt vevő tanulók létszáma folyamatosan csökken a nappali rendszerű képzésben, az elmúlt 5 év alatt közel 120 ezerrel apadt az iskolapadban ülők száma.Míg a szakközépiskolák (korábban szakiskolák) legnagyobb gondja az, hogy kevesen jelentkeznek a képzéseikre, addig a szakgimnáziumokban (korábban szakközépiskolák) a sikeresen vizsgázók számának visszaesése jelent problémát. A hiány-szakképesítési rendszerben nem mutatkozik az ösztöndíjak kedvező hatása, ettől nem lesz több tanuló a kiemelten kezelt szakmák esetében.

Míg a szakképzésben részt vevők száma 2002 és 2012 között még lassan,de az utóbbi négy évben már jelentősen csökkent, a gimnáziumi tanulók száma jóval kisebb mértékben apadt.

A középfokú oktatásban tapasztalt nagyarányú létszámcsökkenés tehát kevésbé érintette a gimnáziumokat, ahol a most véget ért tanévben 828 fővel még növelni is tudták a beiskolázottak számát.

Mindez azt eredményezte, hogy míg 2012/2013-ig a gimnáziumok nagyjából egyenletes, 34-35 százalékos beiskolázási arányt produkáltak, ma már 41,8 százalékot tesznek ki az ide jelentkezők. Az előző tanévhez képest viszont nagy volt a visszaesés a szakgimnáziumoknál, az ott nappali rendszerben tanulók száma 8,2 százalékkal csökkent egy év alatt. A szakközépiskolákban 2,8 százalékkal kevesebb tanulót tartottak nyilván.

Az egész jelentés talán legmellbevágóbb állítása szerint legutóbb 11 éve volt annyira magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, mint 2016-ban. A beiskolázás problémái mellett tehát az is kihívást jelent, hogy megtartsák a tanulókat a képzés ideje alatt. Félő, hogy nem tudjuk teljesíteni az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzést, miközben az EU egésze hatalmas előrelépést ért el az elmúlt években.

Vészesen fogy a negyven évesnél fiatalabb pedagógusi kar, egyre kevesebben maradnak a pályán. Az elmúlt öt évben a 60-64 évesek korcsoportjába tartozó pedagógusok létszáma több, mint a duplájára nőtt.

Néhány hete Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elégedetlenségét fejezte ki a gimnáziumok működtetésével kapcsolatban, szerinte sok polgármester a helyi népharagtól tartva nem hajlandó bezárni ezeket az iskolákat (miközben azok már több éve állami fenntartásúak). Mivel azokban a hetekben az oktatás nem került elő forró témaként a közéleti vitákban, a kamarai elnök mondandójának időzítése meglepő volt.

Nekimennek a gimnáziumoknak?

A portál szerint a cikkben tárgyalt kormányzati jelentésnek köze lehetett ahhoz, hogy Parragh a újranyitotta a vitát. Ő elsősorban a gimnáziumok számát szeretné ritkítani. A kormányzati dokumentum erre közvetlenül ugyan nem tesz javaslatot, de azt ki lehet olvasni belőle, hogy a jövőben e téren változásra lehet számítani. A szabályozás segítségével igyekszik majd a kormány a kívánatosnak tartott középfokú képzési irányokba terelni a fiatalokat - állapítják meg.