Az Európai Bizottság minden tagállamról részletes elemzést adott ki csak a fiskális politikára koncentrálóan az országok stabilitási és konvergenciaprogramjáról. A 2014-2018-as időszakot felölelő időszakra vonatkozó konvergenciaprogramot a magyar kormány április 30-án nyújtotta be Brüsszelnek.

Magyarország jelenleg az EU Stabilitási és növekedési paktuma preventív ágába tartozik, eszerint elvárás a középtávú hiány- illetve adósságcél elérése érdekében megfelelő intézkedéseket tenni, különben az ország könnyen visszakerülhet a szégyenpadra, azaz a túlzottdeficit-eljárás (edp) alá. Még 2012-ben - amikor Budapest kilépett a túlzottdeficit-eljárás alól - a GDP-arányos államadósság ráta 78,5 százalék volt, szemben a 60 százalékos GDP-arányos referenciaértékkel. Az átmeneti időszak lejárta után, 2016-tól Magyarországnak is teljesítenie kell az adósságcsökkentési benchmarkot.

A strukturális egyenlegben 2014-ben a GDP 1,1 százalékát kitevő eltérést engedett volna az uniós adósságszabály, miközben a magyar adat 1,3 százalékos GDP-arányos hiányt mutatott, de mivel a szabályok által engedett GDP-arányos 0,25 százalékos mozgástérbe még belefért, így mégis teljesítette ezt a kritériumot. A bizottság elemzése szerint Magyarország teljesíti az átmeneti szakasz végére a paktum által előírt adósságszabály referenciaértékét, 2016-tól pedig a GDP-arányos hiány az adósságcsökkentő referenciaérték alatt lesz - mind a nemzeti, mind a bizottság tavaszi előrejelzése szerint -, ám a strukturális egyenleg várhatóan elmarad a középtávú cél referenciaértéktől, ami kiigazítást igényel majd.

A magyar tervek alapján teljesülnek a középtávú hiánycélok - kivéve 2015-öt, amikor átmeneti romlás lehetséges. Brüsszel szerint a középtávú célt Magyarország 2017-re eléri, a strukturális egyenleg 2018-ban viszont némileg romolhat. Az uniós testület ugyanakkor megjegyzi, hogy a 2015-ös tavaszi előrejelzés szerint a strukturális egyenleg jelentősen a középtávú cél alatt marad, azaz 2015-ben 2,4, 2016-ban 2,5 százalékos deficit az 1,7 százalékos célszámmal szemben.

Összességében viszont a tervezett kiigazítási sáv nincs összhangban a paktum preventív ágának követelményeivel, miután 2015-ben és 2016-ban jelentős romlás kockázata áll fenn. Az uniós testület értékelése szerint 2015-ös tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg és a nettó kiadások növekedése érdemben romolhat a 2015-ben és 2016-ban, a középtávú cél keretében előírt kiigazításhoz képest.

Többféle kockázatot látnak

A magyar gazdaságot pénzügyi kockázatait elemezve a bizottsági szakértők megállapítják: a tervezési horizonton a konvergenciaprogram költségvetési kiigazítása magasabb államháztartási hiány felé mutat. A bizottság előrejelzése ugyanis a 2016-os adóbevételek potenciális - mintegy 0,1 százalékpontos - túlbecslését jelezte, még a konvergenciaprogramban jelzett növekedési pálya estén is. A bizottság az év második felére előrejelzett gazdasági növekedés fellendülését inkább optimista szcenáriónak tartja az ország becsült növekedési potenciáljának fényében, így a lehetséges költségvetési bevételkiesés még ennél is nagyobb lehet.

További kockázatot jelent a kamatkiadásokon történő spórolásra alapozott konszolidációs stratégiára való túlzott támaszkodás, ami akkor problémás, ha világszerte a jelenlegi laza monetáris politika a vártnál gyorsabban vagy hirtelen változik. A bizottság a kockázatok között említi azt is, hogy a büdzsébe 2015-ben és 2016-ban is jelentős, vagyonértékesítésből származó egyszeri bevételt terveztek be, miközben ennek megvalósulása bizonytalan és még a potenciális forrását sem határozta meg a kormány. Ezen túl - főleg 2015-ben - a hiányt növelhetik az uniós projektekhez köthető, függőben lévő pénzügyi korrekciók (egyszeri lehetséges negatív hatások) és az önrészből fakadó kiadások (az uniós források maximális lehívására való törekvésből fakadó túlvállalás kiadásai).

A bizottság talált pozitívumot is: eszerint a frissített középtávú kiadási célok hihetőbbnek tűnnek, mint a korábbi konvergenciaprogramban, ahol a legtöbb kiadás az infláció alatti mértékkel nőtt volna, igaz, végrehajtási kockázatok továbbra is vannak. Az EB szerint kérdéses az összenyomott egészségügyi büdzsé tarthatósága, valamint a további nominális bérbefagyasztás a közszféra nagy részében, amelyek kimaradnak a szelektív bérkompenzációból és életpályamodellekből.

A Paks 2 beruházás kiadásaival sem számol a kiadásoknál a kormány, holott a bizottság becslése szerint a GDP 1 százalékával dobhatja meg deficitet a kivitelezés évei alatt.

Nincs nagy gáz, de lehet

A konklúzió: a kockázatok a 2015-ös magyar konvergenciaprogram konszolidációs pályáját inkább a negatív irányba tolják, egy jelentős "kisiklás" kockázata viszont korlátozott, mivel a frissített fiskális tervek relatíve nagy költségvetési pufferrel és tartalékkal számolnak.

Egy vártnál kedvezőtlenebb makropálya az államadósság dinamikájára nagyobb hatással lehet, mint a költségvetési hiányra, alapvetően a magas adósság miatt. A bizottság vizsgálatai alapján Magyarország adósságcsökkentő pályán van, ám az továbbra is érzékeny a negatív gazdasági sokkokra. A adósságráta ugyanis alaposan megérzi az árfolyam-ingadozásokat, mivel körülbelül 40 százaléka devizában van. Már csak emiatt is fontos, hogy frissített magyar program megerősíti azt a stratégiai célt, hogy a devizaarány 2018-ra 20 százalék környékére csökken, ami már kezelhetővé tenné az árfolyamkockázatból fakadó kitettséget.