A költségvetési politika semleges volt 2007 és 2010 között, azaz nem járult hozzá az államadósság növekedéséhez, azt inkább az árfolyamváltozás és más, a recesszióhoz köthető tényezők okozták - mondta Tóth G. Csaba a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a 49. Közgazdász-vándorgyűlésen egy elemezésük megállapítását idézve. Eszerint korábban, 2002 és 2006 között az eladósodás kizárólag a folyó költségvetési gazdálkodásnak volt köszönhető.

Hosszú távon az okoz komoly problémát, hogy a modellszámítások szerint 2001 óta a magyar költségvetés elsődleges egyenlege egy évben sem volt olyan alacsony, hogy az hosszú távon el tudott volna vezetni a 60 százalékos, maastrichti szinteléréshez. A magyar gazdaságpolitikának már csak a látszat miatt sem lehet az a célja, hogy nem törekszik a hatvan százalék elérésére - fogalmazott a kutató.

A számítások szerint a tavaly elért, nulla körüli elsődleges egyenleg mellett 22 év kell a megcélzott, hosszú távon fenntarthatónak tartott adósságcél eléréséhez. Ahhoz viszont, hogy belátható, 10-15 éves távlatban "odaérjünk", tartósan a GDP 1-2 százalékára rúgó elsődleges többletre van szükség - mondta Tóth.