A jövőben azokat a rétegeket kell megszólítani, ahol alacsonyabbak a foglalkoztatási adatok: ide tartoznak a 25 év alattiak, az 55-64 éves korcsoport, valamint a kisgyermeket nevelő szülők. Az inaktívak bevonásakor elsősorban azokat a rugalmas megoldásokat kell megcélozni, amelyekkel azokat is munkába lehet állítani, akik valamilyen okból - akár átmenetileg - nem tudnak heti 40 órában dolgozni - mondta Szalai Piroska a lapnak.

Ma a 15-24 évesek 32,4 százaléka van jelen a munkaerőpiacon, ezzel az uniós országok utolsó harmadában helyezkedünk el. Magyarországon például a képzésben részt vevők nagyon kevesen vállalnak munkát, Németországban sokkal többen dolgoznak közülük részmunkaidőben. A munkaerőhiány miatt sok cég az egyetemi évek alatt munkakapcsolatot épít a hallgatókkal. Az észak-európai országokban is jellemző, hogy a fiatalok képzésük végén már a munkaerőpiac aktív tagjai, részmunkaidős formában.

Szintén komoly munkaerő-tartalék van az idősebbek, nyugdíj előtt állók között is. Az 55-64 év közöttiek már abban az időszakban voltak fiatalok, amikor sokan szereztek legalább középfokú végzettséget, ráadásul nagy részük az 1990-es évek elejétől a munkavégzéshez szükséges digitális kompetenciákat is elsajátította. A korcsoport aktivitása az elmúlt években jelentősen nőtt a munkaerőpiacon, nemcsak nálunk, hanem egész Európában. Emellett minél magasabb végzettsége van valakinek, annál inkább igényli, hogy aktív maradjon.

Rengetegen vannak azok a kisgyermekes szülők, akik gyermekük nevelése mellett - rugalmas foglalkoztatási megoldásokkal - visszatérnének dolgozni - hívta fel a figyelmet a szakértő. Ma több mint 42 ezren élnek a gyed extra azon lehetőségével, hogy a gyermek féléves korától munkát vállalhatnak az ellátás folyósítása mellett, tehát legálisan.

Címlapkép forráa: Shutterstock