Záhonyban II., azaz ellenőrzési típusú vámszabadterületet kellene létrehozni, ahová ipar, feldolgozóipar és szolgáltatóipar is betelepülhet - közölte Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett nemzetközi közlekedéslogisztikai konferencián, Velencén. Az  erre vonatkozó kérelmet idén májusban be is nyújtotta az MLSZKSZ, bár a reményekkel ellentétben ennél fajsúlyosabb bejelentést ma nem tudtak tenni.

Ilyen, csak terület alapú, azaz nem lekerített, akadálytalanul átjárható vámszabadterületen a vámhatóság csak a betelepült gazdálkodók nyilvántartását ellenőrzi. Ennek kialakítása - állítja a szövetség - nemzetgazdaságilag indokolt volna, mert segítené a külkereskedelmet, illetve nemzetközi vállalatok betelepülését vonzhatná. A betelepülőknek a vámot és a nemzeti adókat nem kellene megfizetniük, ezért a gazdasági tevékenység költségei alacsonyabbak volnának - az itteni tevékenység akkor lehet vonzó, ha a végtermék vámtétele alacsonyabb, mint a felhasznált alapanyagoké. Ilyen típusú vámszabadterület nincs a környező országokban, más módon nem lehetne igazán versenyképessé tenni Záhonyt, amelyhez képest a régiós versenytársak jelenleg jobb és hatékonyabb megoldásokkal rendelkeznek - vélekedett Tüske. Szerinte ezzel a lépéssel jelentősen javulna a térség árufuvarozási versenyhelyzete, míg pusztán további források ideirányításával csak az agóniát hosszabbítanák meg.

Az NGM benne volna

A nemzetgazdasági tárca vizsgálja a II. típusú vámszabadterület létrehozásának részleteit, támogatja az elképzelést, vagyis azt, hogy miként lehetne visszanyerni Záhony elvesztett versenyképességét - derült ki Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkárának szavaiból. Elismerte, van még bőven tennivaló, hogy Záhony versenyképes logisztikai centrummá váljon, hiszen jelenleg csupán 3,6 millió tonnás az éves forgalom, miközben az átrakó kapacitása 8-10 millió tonna, miközben Szlovákia irányába jóval nagyobb forgalom halad Ukrajnából.

Az MLSZKSZ elemzése szerint jelenleg a térségben használt korszerűtlen átrakó berendezések kapacitása nem képes felvenni a versenyt a szomszédos országok jelentette konkurenciával. A környező országok fogadótermináljai rohamos tempóban fejlődnek, a rajtuk átvezető útvonalak forgalma folyamatosan növekszik, így Záhony térségének közlekedéslogisztikai fejlesztése nélkül a nemzetközi szállítmányozás vasúti útvonalai a jövőben teljesen kikerülhetik Magyarországot, ez pedig értékes piactól és jelentős bevételektől fosztaná meg hazánkat.

A szövetség szerint ezt a problémát orvosolhatná a vámszabadterület kialakítása, ám ez csak az első lépés, amelyet Záhony térségének infrastrukturális beruházások formájában történő fejlesztésével kellene folytatni, egy komplex logisztikai koncepció keretén belül. Amellett, hogy az átrakókörzet méretét a várható funkcióknak megfelelő üzemmérethez kell igazítani, javítani kell a szolgáltatások színvonalát és csökkenteni az infrastruktúra üzemeltetési költségét. Mindezzel párhuzamosan szükség van a vasúti hálózat fejlesztésére, többek között a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése és az intermodális szállítás versenyképessé tétele is nélkülözhetetlen Magyarország regionális versenyképességének megőrzéséhez és megerősítéséhez.

Az állami vasúttársaság szerint valóban szükség van a szolgáltatás színvonalának javítására, a versenyképes díjképzésre, de a kitörési lehetőséget nem elsősorban a költséges infrastrukturális beruházások, hanem a jelenlegi kapacitások hatékonyabb kihasználása jelenti - mondta Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. kiemelt projektvezetője. Szerinte Záhonyban egyrészt szükség van fejlesztésre, másrészt hihetetlen nagyságú, kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik az átrakó: a csúcson, a 80-as években ott 16 millió árutonna fordult meg, ami mostanra 3-4 millióra esett. Hozzátette: bízik abban, hogy az ukrán-orosz konfliktus csak átmenetileg rontja Záhony versenyképességét.

Túléli-e Záhony az orosz-ukrán krízist?

Az orosz-ukrán konfliktus kiéleződése nyomán drasztikusan csökkent a Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH) keleti irányú, Záhonyon keresztül lebonyolított teherforgalma - írta a Figyelő logisztikai melléklete. A cég tájékoztatása szerint a FÁK-ból érkező importfuvarok volumene ez év második negyedében csaknem negyedével múlta alul az egy évvel korábbit, az oda irányuló kivitel pedig ennél is jobban csökkent. A záhonyi import- és exportirányú összesített forgalom a januári 310 ezer tonnáról júniusra 250 ezerre esett vissza - mondta a lapnak Kovács Imre, az RCH igazgatóságának elnöke.

Ezek a számok a záhonyi átrakó számára is rosszat jelentenek, ahol a MÁV-hoz tartozó Záhony-Port Zrt. hajtott végre jelentős beruházásokat. A vasúttársaság szerint a hosszú távú fejlesztések érdekében figyelmen kívül kell hagyni a mostani konfliktust, ám az árufuvarozás terén az eddig ismert számoknál lesz még rosszabb, hiszen a nyugati és az orosz szankciók csak a második negyedév után léptek életbe - emlékeztet a lap. A keleti konfliktus persze a közúti fuvarozókat is sújtja, akik egyelőre csak annak örülhetnek, hogy az orosz Magnit egyelőre felfüggesztette a Záhony közelébe tervezett, a magyar kormány által is fontosnak tartott logisztikai központjának megvalósítását, amihez ezer saját kamiont is üzemeltetett volna.

Dávid Ilona, MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az európai vasúttársaságok számára nehéz a mostani szituáció, ám hosszú távon mindenki látja, hogy a kínaiak egyre több árut indítanak az oroszokon, a transzszibériai vasúton át Európa irányába. Mindenki azt szeretné, hogy az ő korridorján keresztül valósuljon meg ez a növekmény. (Az orosz államvasutak például az ukrán válság ellenére sem mondtak le tervükről, hogy Bécsig hosszabbítsák meg a széles nyomtávú vasúti pályát.)

A MÁV is azon van, hogy Záhony életre keljen, növekedjen a vasúti forgalma, de tény, hogy a jelenlegi helyzet ezt nem segíti - ismerte el Dávid Ilona a Figyelőnek adott interjúban.

Az MLSZKSZ arra figyelmeztetett nemrégiben, hogy amennyiben elhúzódik az EU-val szemben bevezetett orosz embargó, akkor akár teljesen újraszerveződhetnek az európai ellátási láncok: Magyarországon már el is kezdődött az export és a támogató logisztika kiszervezése, újrarendezve a hazai logisztikai térképet.

Ilyen villám-átrendeződésre Magyarországon már 2005-ben is volt példa, az akkori tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az érintett forgalom zöme azóta sem jött vissza hazánkba, holott a kormány azóta jelentős erőfeszítéseket tett a visszacsábításuk érdekében - közölte a szervezet, amely ezért úgy véli: a mostani orosz embargó hatása "nagyon sokáig fog fájni".

A szövetség szerint ugyanakkor lehetőségek is nyílnak az embargóval: felfuttatható például a volt szovjet utódállamokban az elmúlt években létesített kereskedőházak forgalma és Záhony térsége is felkészíthető, befektetési szempontból vonzóbbá tehető az embargó utáni időszakra. Az MLSZKSZ Záhony térsége versenyképességének fokozására vonatkozó gazdaságfejlesztési programját már be is nyújtotta a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.