BUX
38657

Ez magyarázza a váratlan magyar gazdasági növekedést

A váratlan első negyedéves növekedés kitarthat az év hátralévő részében is – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Kovács Bertold, 2017. június 28. szerda, 15:36

A tavalyi lassabb növekedés után idén uniós szinten is kimagasló, 3,5 százalékos növekedést érhet el a magyar gazdaság - mutatta be a GKI idei második előrejelzésének eredményét Vértes András, az intézet vezetője. Az előrejelzés az első negyedéves 4,2 százalékos növekedéstől ugyan elmarad, de messze meghaladja a tavalyi 2 százalékos bővülést.

Míg a magyar növekedés kiemelkedik az uniós átlagból, a régiónkban inkább átlagosnak számít - mondta Vértes, majd hozzátette, hogy a magyaroknál gyorsabb növekedést értek el a lengyelek, szlovénok, a románok és három balti állam is.

Az idei kiemelkedő növekedéshez nagy mértékben hozzájárul az uniós pénzek ismételt megindulása, ahogy a bérek növekedése is további pozitív hatást gyakorol a növekedésre. A kormány pedig a minimálbérek növelésével járul hozzá a bruttó keresetnövekedéshez. Ennek hatására idén akár 10 százalékkal is nőhetnek a bérek a GKI szerint.

Az intézet növekedésre vonatkozó előrejelzése megegyezik az MNB és az unió prognózisával, azonban elmarad a kormány 4 százalékos növekedési előrejelzésétől. Ennek főbb oka az, hogy a kormány nem számolt a mezőgazdaság jelentős, akár 10 százaléknál is nagyobb visszaesésével, ami a száraz időre való felkészületlenségből ered - magyarázta Vértes. Jó hír viszont, hogy soha nem látott magasságokban van a GKI üzleti bizalmi indexe, míg konjunktúraindex közel 20 éves csúcson tartózkodik.

Egyelőre nem kell tartani a munkaerőhiánytól

A foglalkoztatottak száma idén is tovább növekedhet, a májusban mért 67,6 százalékhoz képest két és fél százalékkal több ember kaphat munkát 2017-ben - prognosztizált Vértes, aki szerint a legnagyobb problémát jelenleg a képzett munkaerő hiány jelenti.

A szakember szerint a munkáltatók a közfoglalkoztatásból vagy a jelenleg külföldre ingázókból is foglalkoztathatnak embereket, viszont utóbbiak csak akkor tarthatók tartósan Magyarországon, ha megfelelően magas bért kapnak.

A fogyasztás elmarad a várakozástól

A már említett emelkedő bérek nem láthatóak a kiskereskedelem teljesítményében - emelte ki a GKI elnöke. A kiskereskedelmi forgalom első négyhavi 3 százalékos növekedése ugyanis alacsony a reálkeresetek több mint 9 százalékos és a foglalkoztatottak mintegy 2,5 százalékos emelkedéséhez képest.

Az infláció enyhe emelkedésbe kezdett, az utóbbi időben a nulla körüli sávból közelebb került a 3 százalékhoz. Idén várhatóan 2,5 százalékkal nőnek a fogyasztói árak - vélte Vértes.

Meglepő ipari teljesítmény

Az ipar átlagosan 5,5 százalékos növekedése a korábbi számításokat is felülmúlja. Ennek a fő mozgatórugója az uniós források megindulása, ami kifejezetten nagy hatást gyakorol az építőiparra, ami 20 százalékkal növekedett. (Sok munkásra lesz szükség hamarosan az építőiparban.)

Az unión múlik a jövőnk

A britek unióból való kilépésénél is fontosabb kérdés az EU jelenleg is zajló átalakulása - mondta a GKI vezetője. Míg a brexit inkább politikai befolyást tett az unióra, a Macron megválasztásával kezdődött átalakulás egy dinamikusabb és jobb uniót hozhat létre - vélik az intézet kutatói. A legnagyobb megoldásra váró problémák között szerepel a britek kilépésével keletkező 10 milliárd eurós zsugorodás az unió költségvetésében.

A kamatok idén még alacsonyak maradhatnak az EU-ban, de jövőre megkezdődhet a jegybanki kamatemelés,ám ez a választások előtt nem valószínű - mondta Vértes.