Igazolódni látszik a GKI Gazdaságkutató Zrt. korábbi óvatossága, a gazdasági növekedés lassul, a kockázatok nőnek - foglalta össze a cég legfrissebb gazdasági prognózisát hétfői sajtótájékoztatóján Vértes András elnök. A magyar gazdaság növekedése az idei 2,7 százalék után 2016-ban 2 százalékra (1,7-2,3 százalékos sávba) mérséklődik. A magyar lakosság fogyasztásnak növekedése idén gyorsul, az egyszeri hatások eredőjeként, idén elérheti a 2,5 százalékot, ám jövőre 1,5 százalékra mérséklődik az ütem. A beruházásoknál jóval nagyobb az ingadozás, a tavalyi 11,7 százalék után az idén nem lesz növekedés, jövőre pedig 5 százalékos visszaesés várható - szintén egyedi hatások miatt. A GKI prognózisa irányaiban megegyezik az MNB előrejelzésével, az arányok azonban kevésbé optimisták - jegyezte meg Vértes András.

Számos egyedi hatás segítette 2014-ban gazdaságot, ám ezek fogynak: az EU-pénzek visszaesése, az export lassulása a globális folyamatok miatt, a növekvő globális kockázatok (kínai gazdaság lassulása, Fed kamatemelés) komoly nehézséget okozhat Magyarországnak. Ezen kockázatokra épül a migránsválság és a Volkswagen-botrány, csak hogy ne feledkezzünk meg a magyar ipar magas autóipari kitettségéről. A migráns-válság dezorganizációs folyamatokat indított el az Európai Unióban, de magyar álláspont és magatartás sem viszi előre az ügyet. A magyar kormány kizárólag a kockázatokat látja, a lehetőségeket nem. A migránsválság lényegesen fogja befolyásolni a gazdasági várakozásokat: az üzleti és a fogyasztói bizalom vélhetően romlani fog, ám lehet, hogy a gazdasági folyamatokra nem lesz ilyen éles kihatással. Mindenesetre ez egy, a nem elhanyagolható kockázatok között - vélte Vértes.

Másfél évtizede sikertelen gazdaságpolitikát folytatta Magyarország, ami a régiós lemaradásban csapódott le. Előbb túlzott eladósodásból, majd uniós pénzekből próbálta az ország a gazdasági növekedését beindítani - ez azonban egyik esetben sem sikerült. A külső források felhasználása nem párosult belső reformokkal, így pedig esély sincs a jövőbeni felzárkózásra a GKI szerint. A bizonytalanság miatt a beruházások folyamatos csökkenése várható, amit az sem segít, hogy a jegybank nhp-hitelprogramja kifut az idén. Az nhp sem növelte a hitelállományt, a növekedésserkentés elmaradt, a programnak mindössze annyi hatása volt, hogy megállt a hitelállomány-csökkenése. A bankok pozíciója bizonytalan, a cégek nem akarnak hitelt felvenni, így ebből sem lesz gazdasági növekedés - vélekedett Vértes András. Ezek következményeként a tőke nem Magyarországra jön (nettó értelemben), hanem kifele tart.

Az idei nulla infláció mellett a bérek 3 százalékkal nőnek, a fogyasztás gyorsabban emelkedik, mint a reáljövedelmek, köszönhetően az egyszeri hatásoknak - pl. devizahitelek kivezetésből származó többletjövedelmeknek. Ez a hatás jövőre már nem érvényesül, így a fogyasztás és a jövedelmek közel párhuzamosan alakulnak. 2016-ban az infláció 2,5 százalékra emelkedhet - ez lehet kisebb - ezért a reálbérnövekedés csak egy százalék lesz jövőre. A termelő ágazatok közül idén az ipar még dinamikusan hét százalékkal emelkedik, ám a globális hatások miatt jövőre lassulás várható. Az építőipar az idei 3 százalék után, 2016-ban 2 százalékkal nőhet. A szolgáltatások növekedése is lassul. Idén is jövőre erőteljes exporttöbblete lehet a gazdaságnak, bár a dinamika lassul - prognosztizálta a GKi Gazdaságkutató Zrt.

A foglakoztatásban hosszú évek után az idei volt az első év, amikor első ízben érdemben nőtt a foglalkoztatottság az üzleti szférában is - szemben a korábbi folyamatokkal amikor a növekedést csak az állami szféra adta. A munkanélküliségi ráta az idei 7,2 százalékról, 7 százalékra csökken, ám a valós kép közelebb van a 10 százalékhoz - vélekedett Vértes András. Ezzel együtt egyértelmű a munkaerő kiáramlása az országból,  amely bizonyos szakmákban - pl. egészségügy - már komoly gondokat okoz.

A devizathitelek kivezetése idén befejeződik, a végelszámolás szerint a lakosság 3000, bankrendszer 2500 milliárd forint terhet viselt, míg az állam maximum 500 milliárd forintot - vagyis a terhek egytizedét sem vette magára az állam.

A költségvetés uniós pénzekkel kapcsolatos kockázatai csökkennek, az államháztartási hiány idén a GDP 2,6, jövőre 2,3 százaléka lesz. Az államnak év végén az államadóssággal gondja lesz, ugyanis a jelenlegi folyamatok szerint a GDP-arányos mutató emelkedik, ám ha az uniós pénzek megérkeznek, akkor ezt a problémát elkerülhetik. Az MNB alapkamata marad az 1,35 százalékon idén, ami jövőre 1,8 százalékra emelkedhet. Az MNB addig húzza a kamatemelést, ameddig bírja, ami miatt viszont forintgyengülés várható: a GKI az idei 310 euróárfolyammal szemben átlagban 320 forintos átlagos árfolyam várható. A felminősítés inkább 2016 környékén reális, miközben a kamatemelést a MNB várhatóan 2016 végéig elhúzza - márha azt a külső folyamatok (Fed-kamatemelés) megengedik.

Kép: Napi.hu