Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Idén továbbra is magas, 3,2 százalékos GDP-növekedésre számít a Kopint-Tárki Zrt., majd jövőre 2,2 százalék következhet - ismertette a Kopint-Tárki Zrt. legújabb előrejelzését Palócz Éva vezérigazgató. Jó hír az is, hogy egészséges a növekedés szerkezete.

Idén a gazdaság húzóerejét a magánfogyasztás veszi át, a bruttó keresetek 3,5 százalék körüli növekedése és a foglalkoztatás enyhe növekedése mellett. A háztartások fogyasztása is várhatóan a GDP üteméhez hasonlóan, 3-3,5 százalékkal nő idén.

Továbbra is magas marad a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes többlete: a 2014-es a GDP 8,2 százalékára rúgó szint idén megismétlődhet.

Nagyon sok a jó hír

Az ipart továbbra is az export hajtja, a belföldi értékesítés egyelőre csak kissé élénkül, az ipari termelés összességében idén 6-7 százalékkal bővülhet. Rossz hír azonban, hogy az építőipari növekedés erős lefékeződése tartós maradhat - vélik a kutatók. A hónapok óta tartó stagnálásból egyelőre sem az épületek, sem az egyéb építmények főcsoport nem képes kitörni. Idén az ágazat egésze 2-3 százalékkal nőhet - lefelé mutató kockázatokkal. Bár a lakásépítés tavaly - nyolc éve tartó folyamatos lejtmenet után - növekedésbe fordult, még bizonytalan a folytatás.

Palócz Éva

A beruházásoknál is látványos lehet a lassulás, a tavalyi 14 százalékos plusz után 3 százalékra számítanak, de a végső érték ennél is kisebb lehet. Idén a vegyipar lehet a húzóerő, jónéhány beruházás zajlik jelenleg - mondta Palócz.

Idén az első hónapok megtakarítási és kiskereskedelmi adatai fordulatot sejtetnek: végre beindulhat a lakossági fogyasztás. A reálkeresetek dinamikája idén is közelíthet a 3,5 százalékot, az alkalmazotti létszám 3,3 százalékos bővülése mellett. Mindezek nyomán a Kopint-Tárki arra számít, hogy a háztartások fogyasztása idén ugrásszerű mértékben, 3 százalék fölé gyorsul.

Tavaly összességében 8 százalékkal nőtt a reálkereset-tömeg, ezt pedig nem követte a fogyasztás bővülése, a jelek szerint a többség óvatos volt és kivárt. Ez azonban várhatóan nem sokáig marad így - fogalmazott a közgazdász. A bérek - a béralku idején vártnál kisebb infláció miatt - idén is sokat nőnek, (a reálkereset-tömeg idén 6-7 százalékkal nőhet), a banki elszámolásból pedig további száz milliárd forint érkezik a háztartásokhoz.

A bruttó államadósság ugyan csökkenget, ám a nettó adósság kitartóan emelkedik - hívta fel a figyelmet Palócz.

Infláció idén sem várható, a tavalyi mínusz 0,2 százalék után a friss prognózis nulla százalékkal számol az év egészére. A jegybank márciusban elkezdett újabb kamatvágási ciklusa egészen az 1,5 százalékos alapkamat eléréséig tarthat. Az euróval szemben a 300 körüli tartományba visszaerősödött forit várhatóan ott is marad, az év egészére 301 forintos átlagárfolyamra számítanak (a tavalyi átlag 308 forint volt), jövőre pedig 305 forintot várnak.

 

A fő kockázatot azt jelenti, hogy a fogyasztási fordulat a várt időben és mértékben következik-e be.Egyelőre az is kérdés, hogy a brókerbotrányok megnehezítik-e a teljes pénzügyi rendszerbe vetett hitet - ez ugyanis erősítheti a lakosság óvatosságát és annak hatásra később költhet - mondta a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Közép-Európa az orosz válságtól és a svájci franktól szenved

Tavaly a lengyel és a magyar gazdaság volt a régiós növekedés motorja - mondta Vakhal Péter tudományos munkatárs. A korábbi éllovasok, a balti államok hátrébb csúsztak, elsősorban az orosz válság miatt, ugyanis - azon túl, hogy közel vannak Oroszországhoz - egyre többet költenek hadi célú kiadásokra és kevésbé figyelnek a büdzsé egyensúlyára, valamint az államadósságra.

A régió még mindig a svájci frank fogságában van, jónéhány országban ugyanis magas a devizaadósság aránya. Bár több helyen felmerült, de egy országban sem vették át a "magyar módszert" a devizahitelek kezelésére - fogalmazott a kutató. A legbölcsebb megoldásnak a lengyelt tartja, ahol a banki költségeket leszorították, valamint a svájci alapkamat alakulását jobban követik.

A nem eurót használó országokban a hazai deviza árfolyama a közelmúltban sokat erősödött az euróval szemben, míg a dollárral szemben sokat gyengült. Ezt az árfolyamveszteséget valószínűleg nem tudják majd kompenzálni, azaz a leértékelés/árfolyamgyengítés  a közeljövőben nem várható - fogalmazott Vakhal. Emellett a defláció jelent komoly gazdaságpolitikai kihívást a régióban.