A kormánynak a beruházások és a gazdasági növekedés támogatása érdekében javítania kell a gazdaságpolitikáján - olvasható az egyik fő megállapításként az Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb értékelésében, amelyet a január 26-án végződött IV. cikkely szerinti szokásos éves felülvizsgálat és a 2008-as hitelmegállapodás utókövetése kapcsán végzett. Emellett az IMF kiemeli azt is, hogy Magyarországon a bankrendszer stabil, de a hitelezés hiánya aláássa a gazdasági fellendülést, a magas külső adósság, az államadósság és az alacsony növekedés pedig érzékennyé teszi az országot a piaci hangulat változásaira. (A januári látogatáskor kiadott közleményről itt olvashat, a jelentés angol nyelvű pdf dokumentumát itt érheti el.)

Az IMF legfrissebb, Magyarországról szóló éves jelentésében megjegyzi, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a régióban az egyik leggyengébb volt, a reál GDP 2012-ben körülbelül 6 százalékkal volt a 2008-as szint alatt, miközben az államadósság és a külső adósság, valamint a gazdaság devizakitettsége (currency mismatch) nagyon magas volt. Erre évre az IMF mindezek után a reál GDP stagnálásával számol. (A kormány jelenleg 0,9 százalékos növekedést prognosztizál, de a tavalyi adatok nyomán áprilisban felülvizsgálat jöhet. A szerk.) A növekedés egyetlen forrása továbbra is a nettó export lesz, amely ellensúlyozza a gyenge hazai keresletet. Középtávon a nemzetközi szervezet viszont arra figyelmeztet, hogy a gyenge gazdasági környezet, a nem megfelelő befektetési légkör, valamint az alacsony munkaerő-piaci részvétel visszafoghatja a növekedést.

Az IMF a következő intézkedéseket ajánlotta a költségvetési politika javítására:

  • A központi kormányzati bürokrácia költségeinek csökkentése és a kiadások ésszerűsítése a helyi önkormányzati szinten
  • A veszteséges állami tulajdonú közlekedési vállalatok szerkezeti átalakítása
  • A veszélyeztetett csoportok szociális juttatásainak célzottabbá tétele
  • Az ágazati adók fokozatos felszámolása és a társasági adórendszer egyszerűsítése és átalakítása
  • A munkára való ösztönzés növelése a személyi jövedelemadó reformja révén
  • Adókedvezmények csökkentése és egy átfogóbb stratégia elfogadása az áfa-csalások ellen

Más mix kell!

Thanos Arvanitis, az IMF európai ügyekkel foglalkozó osztályának egyik igazgatója és magyar misszióvezetője szerint Magyarország az elmúlt évtized nagy részében az alacsony növekedéstől és a magas adósságtól szenvedett. Az elmúlt évekbeli gyenge növekedés azonban a kedvezőtlen külső környezetnek és strukturális tényezőknek tulajdonítható - mutatott rá a misszióvezető. Példaként a gazdaságban zajló mérlegalkalmazkodás folyamatát és a kormány gazdaságpolitikai tévedéseit említi. Magyarországnak egy más gazdaságpolitikai mixre van szüksége, hogy elindítsa a növekedést és bővítse a foglalkoztatottságot - hangsúlyozza a szakember.

Ágazati adók 2013-ban a GDP százalékában
Kép: Forrás: IMF

A kormányzati politikák kíséretet tettek arra, hogy enyhítsék a válság háztartásokra gyakorolt hatását, csökkentsék a költségvetési hiányt és fellendítsék a foglalkoztatást. Az állam gyakori és kiszámíthatatlan beavatkozásai a gazdasági folyamatokba (pl. szektoriális adók, nyugdíjpénztárak államosítása, jelzálog előtörlesztési rendszer, rezsicsökkentések), valamint az intézményrendszer meggyengítése (pl. a Költségvetési Tanács és az Alkotmánybíróság szerepeinek megnyirbálása) rontott a befektetési környezeten aláásva ezzel a gazdasági fellendülés kilátásait. Ennek eredményeként az országban a beruházások az utóbbi 10 év legalacsonyabb szintjére estek vissza - jegyzi meg a jelentés.

Óvatosságra intenek a monetáris politikában

Az elmúlt időszakban végrehajtott kamatcsökkentések után az IMF úgy véli, hogy Magyarországnak szünetet kellene tartania a lazításban. A kamatcsökkentések nem helyettesíthetik a növekedés beindításához szükséges egyéb feltételeket, különös tekintettel a nem megfelelően működő hitelcsatornára. A további monetáris könnyítést az inflációs nyomás tartós mérséklődése, egy jobb minőségű gazdaságpolitika folytatása és az alacsonyabb kockázati felárak támogatnák. E tekintetben a központi bank jogi és működési függetlenségének biztosítása rendkívül fontos lenne az inflációs célkövetés rendszerének hitelessége szempontjából - hívja fel a figyelmet az IMF jelentése.

Az IMF szerint egy üzletbarátabb gazdaságpolitikai csomag kulcsfontosságú lenne a gazdaság talpra állításához, a magasabb növekedés pedig segítene az államadósság csökkentésében is. Magyarország magas államadóssága, amely a GDP közel 80 százaléka, és az ennek megfelelően magas finanszírozási igény kiszolgáltatják az országot a pénzügyi piac volatilitásának - figyelmeztet az IMF.

Üdvözlendő a hiánycél tartása, de...

A valutaalap szerint nem teljesül idén a kormány hiánycélja: 2013-ban a deficit várhatóan eléri a GDP 3,25 százalékát - a januárban rendelkezésre álló információk alapján. Ennek oka a bevételek elmaradása lehet (tranzakciós illeték, e-útdíj csúszása, az oktatásra fordítandó magasabb kiadások, uniós források önrésze). A Valutaalap 2014-15-re is 3 százalék feletti hiányt vár. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi: a magyar kormány elszánt abban, hogy Magyarország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása (edp) alól és a hányt a GDP 3 százaléka alatt tartsa - amit üdvözlendőnek is tart a szervezet -, de arra is rámutat a jelentés, hogy a legújabb pénzügyi konszolidáció túlzott mértékben támaszkodik olyan vitatott adóintézkedésekre, amelyek növelik a bizonytalanságot és rontanak az üzleti környzeten. Az IMF szerint a legfőbb kihívás a hiánycsökkentés növekedésbarátabb és fenntarthatóbb módon történő elérése. A kiigazítás összetételének elmozdítása a kiadások tartós konszolidációjának irányába, az alacsony jövedelmű csoportok megfelelőbb védelmével együtt utat nyitna az adórendszer racionalizálásához - véli az IMF -, ami javítana a beruházási, foglalkoztatási és növekedési kilátásokon.

Az IMF a kormány strukturális intézkedéseit értékelve megjegyzi jelentésében, hogy bár a kabinet bizonyos erőfeszítéseket tett a munkaerő-piaci részvétel javítása érdekében, de a potenciális növekedés továbbra is túl alacsony egy olyan ország számára, amelynek az EU átlagjövedelméhez gyorsabban kellene konvergálnia. A termelékenységet, a munkaerő-keresletet és a versenyképességet javítani kell, ehhez viszont egy  vállalkozásbarátabb szabályozási környezet kulcsfontosságú előfeltétel - hangsúlyozza a jelentés.

A gyenge hitelezés gátolhatja a növekedést

A bankokra nyomás nehezedik a gyenge gazdaság, a növekvő nem-teljesítő hitelek és a súlyos adóterhek miatt. A hitelezési feltételeket megszigorították, a bankok kevésbé hajlandók hitelezni a vállalati szektorban, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások számára. Ráadásul a belföldi mérlegalkalmazkodás a régió legtöbb országában látott ütemnél gyorsabban történik - mutat rá a szervezet elemzésében, amelyben arra is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben a bankok működési környezete nem javul, a hitelezés továbbra is gyenge marad, az gátolja a növekedést. A pénzügyi közvetítő rendszer helyreállítása ezért alapvető feltétele a gazdasági növekedés támogatásának - hangsúlyozza az IMF. Ehhez a valutaalap szerint szükség lenne a bankok működési környezetének javítására, valamint a nem-teljesítő hitelek rendszerből való gyorsabb kitisztítását elősegítő intézkedésekre a megfelelő céltartalékok biztosítása mellett.

 

Az intézkedések irányában 2012-ben jelentős változás nem történt, számos intézkedés eltért a valutaalap ajánlásáról
Fő ajánlásokVégrehajtott intézkedések
A pénzügyi fenntarthatóság biztosítása koherens adó- és költségvetési intézkedésekkelJelentős pénzügyi kiigazítás történt, a hiánycél teljesült, a kiigazítás azonban nagy mértékben ad hoc adóintézkedésekre támaszkodott.
A Költségvetési Tanács megerősítéseSemmilyen jelentős lépés nem történt a Költségvetési Tanács függetlenségének és mandátumának megerősítése érdekében.
A pénzügyi szektor kockázatainak csökkentése és a bankrendezési keretintézkedések véglegesítéseSzámos olyan javaslatot fogadtak el, amelyek a háztartások adósságterhét enyhíti, de ezeket többnyire kevés előzetes egyeztetés előzte meg a bankokkal. A bankok adójának csökkentését visszavonták, az adó állandóvá vált, és még egy új adót is bevezettek a banki tranzakciókra. A bankrendezési keretszabályozás még mindig megvitatás alatt.
A strukturális reformok folytatása az üzleti környezet, a versenyképesség és a munkaerő-kínálat javítása érdekébenEgyetlen fő strukturális reform sem haladt előre 2012-ben, de néhány intézkedés történt a munkaerő-piaci részvétel növelése érdekében a munkanélküliségi juttatások szigorításával és a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával (ami 2013-tól lépett hatályba.)
Forrás: IMF