Moderálttá váló erős növekedés - ezzel a címmel adták ki a magyar gazdaságra vonatkozó prognózist. Ebben az Európai Bizottság arra számít, hogy az államháztartás hiánya Magyarországon a következő években végig a 3 százalékos küszöbérték alatt marad, az államadósság 2016-ra 1,7 százalékponttal csökken, a gazdasági növekedés pedig 3,2 százalékról fokozatosan 2 százalékra mérséklődik - derül ki a brüsszeli testület által kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésből.

A bizottság teljes EU-s prognózisáról részletesen itt olvashat.

Kapcsolódó

A GDP az idén Brüsszel szerint még 3,2 százalékkal bővül, jövőre a növekedés 2,5 százalékra, majd 2016-ban 2 százalékra lassul.

Meglepő magyar beruházási adat

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos az előrejelzés megbízhatóságára vonatkozó újságírói kérdésre - amely a kiemelkedő és meglepő magyar beruházási rátát (idén 12,7 százalék várható a tavalyi 15,6 százalék után) emelte ki példaként - válaszolva elmondta: a magyar adat nemcsak az EU-ban, de Magyarországon is meglepetést okozott. Ez főleg az állami beruházások megugrásának, az uniós források felhasználásának felpörgetésének valamint a választási évnek volt köszönhető - jelentős külföldi beruházások valósultak meg, főleg az autóiparban. Moscovici ugyanakkor hozzátette, hogy a következő években Magyarország is vissza fog térni egy normálisabb beruházási pályára.

A költségvetés hiánya az idei évre várt 2,9 százalékos mértékről 2015-re a GDP 2,8 százalékára, a rákövetkező évben pedig 2,5 százalékára mérséklődik. A 2015-re várt mérsékelt hiánycsökkenést úgy prognosztizálta az EU, hogy a jövő évi költségvetési tervezetet - ami múlt csütörtökön vált publikussá - még nem ismerhette. A költségvetés állapotát javíthatja az online kasszák alkalmazása miatti, a vártnál magasabb többletbevétel (ez a GDP 0,3 százalékára rúghat). Ronthat ugyanakkor az egyenlegen, ha nem sikerül tartani a közszféra bérbefagyasztását, továbbá bizonytalanságot okozhatnak a helyi önkormányzatok, valamint az uniós források esetleges korrekciói.

A dokumentum azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, 2015-re 76,4 százalékra, 2016-ban pedig a GDP 75,2 százalékára csökken.

Ahogyan a bázishatások (mérsékelt importált infláció, rezsicsökkentés, alacsonyabb élelmiszerárak) kifutnak, illetve átszűrődik a gyengébb forintárfolyam hatása, úgy éri el 2015-ben a pénzromlási ütem a 2,5, 2016-ban pedig - a kibocsátási rés záródásával - a 3 százalékot.

A munkanélküliség várhatóan 8 százalék alatt stabilizálódik: a foglalkoztatottság és az aktivitási ráta javulása folytatódik, amit a magánszektor munkahelyteremtése mellett a széleskörű közmunkaprogram is támogat. A magánszektorban a bérdinamika moderált marad, ám mivel az infláció alacsony, a reálbérek gyorsabban növekedhetnek.

A brüsszeli prognózis megerősíti a múlt héten benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2,5 százalékos növekedési várakozást, de a magyar kormány 2015-re 2,4 százalékos GDP arányos deficittel és 75,4 százalékos adósságszinttel számol, vagyis Brüsszel az adósságcsökkentés terén kevésbé optimista, mint Budapest.

A jelentés a gazdasági növekedést fenyegető kockázatok között említi azt, hogy a devizaadósság relatíve nagy hányada miatt Magyarország kitett a nagy jegybankok esetleges monetáris szigorításainak. Ez magasabb kockázati prémiumot és a forint leértékelődését eredményezheti. A külső kereslet gyengülése alacsonyabb növekedéshez és alacsonyabb inflációhoz vezethet. Sőt, Magyarországot mind a reálgazdasági, mind a pénzügyi csatornákon keresztül súlyosan érintheti, ha az orosz-ukrán konfliktus tovább mélyül.

Javíthat ugyanakkor a növekedésen, ha a háztartások fogyasztásának dinamikája jobban összhangba kerül az elkölthető jövedelmek várt növekedésével (például az óvatossági megtakarítások mérséklődésével). A növekedés akkor is tempósabb lehet, ha a hitelezés a vártnál gyorsabban visszatér a normál kerékvágásba.