A Nomura továbbra is szeptikus a magyar növekedést illetően, a lanyha külső növekedési kilátások és a belső gazdasági környezet visszahúzó tényezői fényében a pénzintézet elemzői meglehetősen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaságban a növekedés visszatérne, " döcögős" fellendülésnél többet nem várnak.

Montalto elemzésében megjegyzi, hogy a májusban megjelent első negyedéves adat 0,7 százalékos éves visszaesést és 0,7, százalékos negyedéves növekedést mutatott a szezonálisan kiigazított értékek alapján az azt megelőző 2,7 illetve 0,4 százalékos csökkenésekkel szemben. A fordulat azonban leginkább a mezőgazdaságnak volt köszönhető. Az áprilisi magyar adatok szintén erős fordulatot jeleznek, viszont, ha a bázishatásoktól megtisztítjuk a kiskereskedelmi és az ipari termelési adatokat, az látszik, hogy miközben volt némi javulás a tavalyi negyedik negyedévhez képest, nagyon kevés alapja látszik az erős keresletnek.

A legutóbbi részletes GDP adatok egyértelműbben mutatják a gazdasági aktivitás hajtóerejét: a GDP-ben bekövetkezett jelentős ugrás leginkább a készleteknek volt köszönhető - olvasható az elemzésben. Emellett a nettó kereskedelem is jelentősen hozzájárult a javuló eredményekhez. Negyedéves alapon viszont az import növekedése túlszárnyalta az exportét, miközben az éves adatban az export teljesített jobban az importnál.

Nagyon vegyes a kép

A Nomura elemzői úgy vélik, ez a nagyon vegyes kép a még mindig nagyon gyenge külső kilátásokkal együtt afelé mutat, hogy a kereskedelem és a magas re-export - ami szintén hatással volt a készletekre - adataira magyarázatot az autógyártók exportja adhat. Ennek a gazdasági növekedéshez történő hozzájárulásának mértékével kapcsolatban fenntartásokat fogalmaz meg az elemzés (miután import is szükséges). Montalto az elemzésében emlékeztet: a nettó külkereskedelem az első negyedévben a GDP-nek csak mintegy 11 százalékát tette ki. Erre alapozva a Nomura elemzői úgy vélik, hogy ezeknek a vállalatoknak a tevékenysége a második félévig 0,6 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéshez, de ezt várhatóan ellensúlyozza majd az a hatás, hogy miközben a belső gazdaság valamelyest fellendül, a kereskedelem visszatér egy strukturálisabb, deficites pozícióba.

A fogyasztás negyedéves alapon gyengébb volt, miközben a fix beruházások továbbra is stabilan a negatív zónában vannak mind negyedéves, mind éves alapon. A kormányzati kiadások egyre nagyobb visszahúzó erőt jelentenek, miközben az év eleje óta érvényben lévő a széles körű zárolások is éreztetik hatásukat.

A GDP növekedés fő hajtóerői a mezőgazdaság és az építőipar voltak. A feldolgozóipar, a szolgáltatások és a kiskereskedelem továbbra is gyenge. Az építőipar teljesítményét leginkább az állami beruházási projekteknek tulajdonítja a Nomura - ebből kifolyólag a jobb teljesítményt inkább átmenetinek vélik, amit a magánszektor gyenge beruházási rátájával indokolnak. A szolgáltatási ágazat teljesítménye szintén meglepően gyenge, tekintve, hogy ez volt az az ágazat, amelyik az elmúlt években jelentős külföldi működőtőkét vonzott. Ez alapján Montalto szerint ez az ágazat vélhetően szintén nem fog a fő húzóerők közé tartozni.

Szeptembertől hatnak az adóemelések

A Nomura jelentős növekedésre számít a rendelkezésre álló reáljövedelem terén, miután az infláció alacsony. Ugyanakkor a pénzromlás ütemének gyorsulásával is számolnak az elemzők szeptembertől, az adóemelések és a minimálbérek emelése, valamint az árfolyamhatások átszűrődnek. Ezek azonban a Nomura szerint szintén átmeneti jelenségek lesznek.

A devizahitelek átstrukturálása jelenthet némi segítséget a belső fogyasztásnak, ám - ahogy az első negyedéves adatokban is látszott - a szociális transzferek visszavágása továbbra is visszafogja a belső keresletet. A Nomura szerint a fogyasztás a tavalyi 1,9 százalékos visszaesés után idén 0,7 százalékos zsugorodást mutathat, jövőre pedig stagnálhat és csak 2015-ben indulhat a fellendülés, amikorra is 1,4 százalékos bővülést várnak a pénzügyi szektorban fellendülő hitelezésnek köszönhetően.

Az MNB kis- és középvállalatokat segítő programja a Nomura szerint 0,2 százalékpontot adhat az idei növekedéshez, a jövő évihez pedig 0,1 százalékponttal járulhat hozzá, de a bruttó állóeszköz-felhalmozásra gyakorolt hatása korlátozott lehet az adóemelések és a választások előtti bizonytalanságok fényében. A Nomura szerint mind az állóeszköz-felhalmozásban, mind a nettó kereskedelemben növekedés 2015-ben várható. Utóbbival kapcsolatban Montalto megjegyzi, hogy az eurózónában sem valami jó a helyzet, erre az évre 0,8 százalékos zsugorodást, jövőre pedig stagnálást várnak.

Felhőtlen optimizmusra nincs ok

Mindezek fényében csak mérsékelt optimizmusra lehet ok. A Fed mennyiségi könnyítése utáni időszakról szóló viták a választással és a további adóemelésekkel fűszerezve, további nyomást jelenthetnek a gazdaságra. A Nomura elemzői így a jelenlegi előrejelzésük szerint 0,2 százalékos visszaeséssel számolnak erre az évre az év elején jelzett 0,6 százalékos zsugorodással szemben, jövőre 0,7 százalékos, 2015-ben pedig 1,2 százalékos növekedéssel számolnak. Az elemzés két kritikus tényezőre is felhívja a figyelmet: először is nem látnak közép távú növekedést, 2015 után vélhetően nem lesz 1,5 százaléknál magasabb ütem a bankrendszer állapotából és a tőkeállományból következtetve. Másrészt viszont a kockázatok inkább növekedtek erre az évre vonatkozóan, a mezőgazdaság ugyan 0,5-0,7 százalékponttal többel járulhat hozzá az idei növekedéshez a tavalyi évhez képest, ám ezt csak erre az évre látja így a Nomura, szerintük közép távon ez az ágazat sincs a húzóerők között.

A gazdasági növekedést megalapozó tényezőkről valósabb képet a Nomura szerint az elkövetkezendő hónapok alapján lehet felvázolni, a mezőgazdaság növekedésének figyelembe vétele nélkül. (Jelenleg a Nomura az idei évre 0,2 százalékos GDP-csökkenést vár, a mezőgazdaság nélkül viszont 0,7 százalékos lehet a visszaesés a tavalyi 1,6 illetve 1,9 százalékos esés után.) Miután további bizonytalanságokra lehet számítani a közelgő választások miatt, a Nomura szerint még várni kell arra, hogy egy fenntarthatóbb és szélesebb alapokon nyugvó növekedés alapjai kirajzolódjanak.

Az ilyen gyenge eredmények alapján a Nomura elemzői az MNB eddigi lassú, "posztmodern" monetáris politikájának folytatását valószínűsítik, amelynek során a vállalati hitelek és a háztartások fogyasztásának további ösztönzésének folytatására számítanak. A Nomura emellett az egyensúlyi tartalék folytatódó felhasználását és újabb adóintézkedésekre történő kiterjesztését feltételezik annak érdekében, hogy a kormány tartsa a túlzottdeficit-eljárásban meghatározott hiányszintet. Összességében Montalto úgy véli, a gazdasági növekedés abból a szempontból nem számít majd, hogy a Fidesz nyeri-e a választásokat, viszont vélhetően az ellenzéki bizonytalan szavazók számára, valamint a jövő tavaszi közvélemény-kutatásokban ez annál fontosabb lesz.