Ez vár Magyarországra - meddig nevethet a kormány?

Jövőre – az ideihez hasonlóan – a kedvező világgazdasági környezetben nőhet a magyar gazdaság, azonban az országot lendületbe hozó „mankók” önmagukban nem biztosítanak tartós stabilitást – derül ki a Pénzügykutató Zrt. előrejelzéséből.
Szász Péter, 2017. október 4. szerda, 11:00

Lendületbe jött a magyar gazdaság, idén és jövőre is 3,8 százalék körüli növekedés várható. Mindezt a kedvező világgazdasági környezet mellett az uniós pénzek gyors felhasználása, a választásokra fellazított költségvetési és jövedelempolitika, illetve a gazdaságélénkítő monetáris politika hajtja - mondta Várhegyi Éva közgazdász.

Emellett a belső fogyasztás is segíti a növekedést, miután a bérek, az adókedvezmények és az inflációt meghaladó nyugdíjemelés miatt több pénz maradt az embereknél.

A magánvállalatok beruházásait a munkaerőhiány is ösztökéli. Emellett a munkanélküliség 4 százalék közelébe süllyedt, amely már eléri azt a pontot, amikor csak a közfoglalkoztatottaknak az elsődleges munkaerőpiacra való visszaterelése jelentene további javulást.

Tartós stabilitást

A gazdaságot húzó tényezők önmagukban nem biztosítanak tartós stabilitást. Bár a beruházások nőnek, a humántőkébe nem fektet be az ország. Az oktatás, az egészségügy és a szociális rendszer hiányosságai miatt a személyi feltételek nem javulnak - mondta Várhegyi.

A külföldi tőkebefektetéseket a munkaerőhiány mellett a különadókkal operáló és versenykorlátozó politika gátolja. A munka és a tőke problémái a versenyképességet gátolják, bár ezzel kapcsolatban nemrég kapott jó hírt Magyarország.

A gazdaság belső hajtóerői erősödtek, a külső függőség jelentős. Kedvező, hogy a feldolgozóipar szerkezete kiegyenlítettebb és fellendült a építőipar is - vélte Várhegyi, aki hozzátette, hogy hazánk erősen függ az uniós forrásoktól és az autóipari exporttól, a külföldi tőkebefektetéséktől és a kint dolgozó magyarok hazautalásaitól.

A jó költségvetési és adósságmutatók mögött súlyos feszültségek húzódnak, mivel a nagy elosztórendszerek forráshiányát nem tudja enyhíteni a a megnövelt kiadások átgondolatlan elosztása.

Mi lesz az árakkal?

Az infláció ismét erősödésnek indult 2017-ben, éves átlagban 2,4 százalék várható. Ebben szerepet játszik az előző évről áthúzódó áremelő hatás és a belső kereslet felfutása. Az árakat a jövedéki adók emelése és a hatósági áras termék- és szolgáltatáskörben megfigyelhető drágulások hajtották, amelyet csak kismértékben ellentételezett az áfa csökkentése.

Jövőre tovább gyorsul majd az infláció a cég szerint. Éves átlagban 2,5 százalékos, éven belül pedig 2,9 százalékos lehet a drágulás.

Mi lesz a dízelmotorokkal?

Jó kérdés, hogy miként érinti majd a magyar dízelmotor-gyártást, ha az európai városok tömegesen fogják kitiltani a dízeleket - tette fel a kérdést Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. igazgatója.

Ha ez bekövetkezik, akkor vagy átalakítja gyártását például a győri Audi, vagy kap egy nagy pofont a magyar gazdaság. Ha elektromos motorokra állnak át, akkor ahhoz kevesebb dolgozóra lesz szükség.

Ehhez hozzájön, hogy Lengyel László szerint olyan beruházásokról dönt a kormány, amelyek komolyan viszik a pénzt. Ide tartoznak többek között a stadionok is.

Kiváltható a munkaerő?

A közeljövőben vélhetően megnő azoknak a beruházásoknak a volumene, amelyek a munkaerő kiváltására fókuszálnak. Elég csak a mostanában nagy hírverést kapott kiskereskedelmi szektorbeli béremelésekre gondolni. Egy hipermarketben a kasszákban, vagy akár az árumozgatásnál ki lehet majd váltani az élőmunkát, legalábbis részben - tette hozzá Várhegyi Éva.

HOZZÁSZÓLÁSOK