A lap emlékeztet rá, hogy még decemberben is furcsa módon került el a paksi bővítés ügye az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságban (FFB) hiszen december 10-én a kormánytöbbség azzal indokkal szavazta le a paksi bővítés napirendre vételét, hogy az még nem időszerű. Majd december 16-án már meghívót kaptak a bizottság tagjai azzal a leírással, hogy másnap a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartása érdekében tett lépésekről hallgathatnak meg tájékoztatást.

Emlékeztetnek rá, hogy ezen az ülésen Kovács Pál, az NFM energiaügyi államtitkára arról számolt be, hogy veszélyes lenne Pakson eltérő technológiákat alkalmazni, míg Lázár János a Miniszterelnökség államtitkára arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a kérdésben Oroszországgal.

A beszámoló szerint Kovács Pál a most hétfői ülésen is beszélt, azonban többnyire általánosságokról beszélt. Tett azonban egy olyan kijelentést, ami a bizottság keddi ülésén bemutatja az MVM-nek a bővítésre vonatkozó háttérszámításait. Délután azonban újabb napirendet küldtek ki a bizottság tagjainak, amelyben már nem szerepelt ilyen programpont.

A lap infeormációi szerint a lépés mögött az állt, hogy "az MVM számításainak ismertetése a kormánypárti honatyák soraiban is zavart okozott volna az Orbán-Putyin-gyezmény végszavazása előtt." Úgy tudják ugyanis, hogy az MVM-nek készített elemzés nem vetít pozitív gazdasági jövőképet a projekt elé, mert "2000 milliárd forintos beruházási költség esetén - amennyiben azt az állami energiacég a saját forrásaiból finanszírozza - 22 forintra jönne ki az új reaktorokban a termelői áramár kilowattóránként. Ez 3000 milliárd forintnál 33 forintos áramárat feltételezne, amely a 16 forintos szabadpiaci áramár ismeretében nyilvánvalóan vállalhatatlan".

A hivatkozott tanulmány szerint a 3000 ezer milliárd forintos forgatókönyvben, ha csak a tőkeköltséget terhelnék rá az erőműre, míg a kamatok és kísérő beruházások költségeit (hálózatfejlesztés, új tartalékerőmű, stb.) az adófizetőkre terhelnék, a termelési ár akkor is 25 Ft/kWh-ra kalkulálódna. Ez több 10 százalékal emelné meg a hazai áramárakat, a csatlakozó beruházásokkal együtt pedig 1000 milliárdos nagyságrendű veszteséget okozna.