A magyar kormány az orosz MIR-1200/VVER-1200 típust választhatja Paks II. építésekor, így a tervek szerint két 1200 megawatt kapacitású nyomottvizes reaktor váltaná ki a jelenleg működő négy darab VVER-440 atomerőművi blokkot, amelyek ma már közel 2000 megawatt teljesítménnyel dolgoznak. A VVER-1200-as típus két változatát jelenleg is fejlesztik az orosz műszaki intézetek, várhatóan a VVER-1200-as típus, V491-es altípusa kerülhet Magyarországra. A tervek szerint hasonló reaktor épül a finnországi Hanhikiviben, a vizsgálati adatok részben innen származnak - mondta Helmuth Hirsch, nukleáris biztonsági szakértő, az osztrák Cervus Nuclear Consulting alapítója az Energiaklub szerdai rendezvényén. (Az Energiaklub korábbi konferenciáján a paksi beruházás költségvetési, makrogazdasági hatásairól volt szó, arról itt olvashat.)

Az eddig rendelkezésre álló információk alapján elmondható, hogy az új orosz reaktorok komoly technikai és biztonsági előrelépést jelentenek a korábbiakhoz képest, ám a hiányos nyilvános dokumentáció miatt még korai lenne minősíteni az új reaktortípust. Helmuth Hirsch elismerte, hogy nagyon alacsony a nagy kibocsátású reaktorbalesetek valószínűsége, elvileg egymillió évben egyszer fordulnak elő ilyen súlyos balesetek. A kutató szerint ennek ellenére az elmúlt évtizedekben is voltak olyan üzemzavarok, balesetek a világban, ahol a a szerencse is közrejátszott a komoly balesetek elkerülésében. Ezért a biztonsági kérdéseket nem lehet elég komolyan kezelni.

A Cervus kutatója a Nyugat Európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének (WENRA) biztonsági ajánlásai alapján vette górcső alá a Paksra tervezett új reaktorokat. Az új VVER reaktor tervezői jelentős erőfeszítéseket tettek a biztonsági követelmények teljesítése érdekében, de még számos kérdés tisztázatlan.

Az osztrák intézet már vizsgálta a hasonló típusú finn reaktorok várható környezeti hatásait - a következtetéseket ezek alapján vonták le. A WENRA ajánlásai szerint a legsúlyosabb magleolvadásos balesetek esetén sem kerülhet ki jelentős szennyezés a környezetbe. A legfontosabb biztonsági követelmény, hogy a balesetek, az abnormális működési módok kialakulását megakadályozzák. Ugyanakkor vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a nukleáris iparág a konzervatív biztonsági megközelítést mérsékli, azt a működés érdekében optimalizálják. Ez a gazdaságosság és a biztonságosság közötti konfliktus, erre is figyelni kell - hívta fel a figyelmet Helmuth Hirsch.

Túl kel élnie a atomerőműnek egy terrortámadást is

A harmadik generációs reaktoroknál - ilyen lesz a két új paksi blokk is - már nem háromszoros, hanem négyszeres a biztonsági rendszerek a túlbiztosítása. Ám a egymástól független biztonsági rendszerek közelsége egy rendkívüli esemény - tűz, áradás - esetén hiábavaló lehet - ezen a ponton pedig kihívásokkal küszködik a VVER-1200 projekt is. Olyan biztonsági rendszerre van szükség, amelyek akkor is működnek együtt dolgozva, ha mind a négy rendszerben meghibásodások történek. A dokumentumok nem mutatják, hogy így tervezték volna a biztonsági rendszereket az orosz szakemberek - állította a biztonsági szakértő.


A WENRA másik biztonsági célkitűzése a magolvadásos balesetekre vonatkozik - vagyis egy ilyen esetben a hosszú távú szennyezés kibocsátásnak megakadályozására szolgáló intézkedésekre. A VVER-1200-as reaktorral kapcsolatban kérdéses a reaktortartály magfelfogó képessége a szakértő szerint. Ez új fejlesztés a jelenlegi paksi reaktorokhoz képest, ám kísérletek még nem folytak ezzel a típussal. A VVER-1000-es típussal voltak már kísérletek néhány 10 kilónyi nukleáris fűtőanyagot modellezve, ám a leendő rektorokba több száz tonnányi anyag kerül - így kérdéses e kísérletek megbízhatósága. 

A WENRA következő biztonsági célkitűzése a biztonsági rendszerek függetlensége. Álláspontjuk szerint a különböző szinteken különböző tervezésű rendszerekre van szükség. A függetlenség elvét az orosz tervezők is ismerik, ám tervezési tájékoztató szerint nem minden rendszer független egymástól.

Az ötödik biztonsági cél a biztonsági interfészek műszaki hibák és terrorcselekményekkel szembeni védelmet helyezi előtérbe. Bizonyítani kell többek közt, hogy egy utasszállító repülőgép lezuhanása esetén is garantált a biztonság, vagyis az erőműnek kellően robusztusnak kell lennie.

Mi lesz a fűtőanyagokkal?

A világon még sehol nem született végleges megoldás a kiégett fűtőelemek végleges tárolására: hatvan éve működnek már reaktorok, de mindenütt csak ideiglenes megoldásokkal operálnak - mondta előadásában Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezetője. Ebben a témában több a kérdés, mint a kész tény - tette hozzá a kutató. Az Energiaklubnak számos adatigénylése volt Paks II.-vel kapcsolatban - ezekre többnyire nem születtek válaszok. A kiégett fűtőelemek kérdése Paks I. miatt is napirenden lenne, de az új rektorok építésével ez a probléma megtöbbszöröződik.

A kétoldalú orosz-magyar szerződés szerint a nukleáris hulladékot Oroszország területére szállítják, majd onnan visszaszállítják. A szerződésből nem derül ki világosan, hogy azokat újrafeldolgozás után szállítják-e vissza Magyarországra vagy a végleges tárolást itt kell megoldani. - vélekedett Koritár Zsuzsanna. Etikai kérdés, hogy a veszélyes hulladékot elszállíthatja egy ország egy másik területére - itt több százezer éves tárolásra lesz szükség. Aláhúzta: ha viszont nem látjuk a végleges tárolás mikéntjét, akkor a költségei sem ismertek.